Életmentő szikék

Virágkorukat élik a kórházas, doktoros filmek. Vég nélküli szappanoperák, melyeknek szereplői az orvosok.

Végül is Hippokratész szolgálói mindig is divatban voltak, tömérdek témát kínáltak az íróknak, filmeseknek. Gondoljunk csak Axel Munthe Saint Michele regénye vagy a Réztábla a kapu alatt világsikerére, netán Paszternák Zsivágó doktorára, amelyért írója Nobel-díjra érdemesült. De nyugodtan ide sorolhatjuk Karinthy koponyaműtétét elvégző svéd Olivecrona professzort, aki páciensének köszönhetően szintén bekerült az irodalomba.

Meggondolkoztató, hogy sokszor sokkal többet tudunk egy-egy ilyen külföldi sztár-orvosról, mint azokról az egykori jeles aradi doktorokról, akikből ugyan nem lett film- vagy regényhős, de becsülettel és sikerrel szolgálták a megelőzés és a gyógyítás hivatását és olykor a város határain messze túlmutató pályát futottak be.

Akkoriban még aligha gondolt valaki arra, hogy valaha Arad is a hazai orvosképzés egyik központja lesz.

Bő a választék, jó néhányukról már ilyen vagy olyan alkalommal írtam; íme most egy újabb fűzér a „gyógyító kés” aradi elkötelezettjeinek képletes babérkoszorújához.

Dr. Vas Sándor 1872-ben Budapesten diplomázott, majd Münchenben kiváló doktorok mellett „cselédkönyves” orvosként szerzett klinikai tapasztalatot. Felettesei szép egyetemi pályafutást jósoltak neki.

A kolerajárvány hírére úgy érezte, hogy szülővárosában a helye. Hazajött és Darányi János mellett dolgozott, majd a járványkórház vezetésével bízták meg.

A pusztító járvány elmúltával csábító állás-ajánlatokat kapott. Dolgozott Budapesten, Bécsben, a világhírű sebész, Billroth assziszetenseként, Strassburgban, Párizsban, Londonban. A jó pár éves európai kitérő után ismét hazatért. Itthon a gyógyítás mellett széles körű társadalmi munkát végzett. Igen szépen hegedült, a Filharmónia Egyesület alapító tagja és tiszteletbeli elnöke, az evangélikus egyházközség presbitere volt.

Pályafutásának 50 évfordulóján aranydiplomát vehetett át Budapesten.

Nem kevesebb, mint 68 évig szolgálta az orvostudományt. 1940-ben hunyt el.

Dr. Roth Marcell sebész az első kisebbségi orvos volt a Trianon utáni Romániában, aki egyetemi magántanár lett: Karánsebesen született, de szüleivel később Aradra költöztek. Budapesten szerzett orvosi diplomát, s 1920-ban már Kolozsváron a híres Iacubovici professzor mellett dolgozott. Budapesten, Münchenben, Berlinben Prágában tökéletesítette tudását 1927-ben 35 éves korában habitálták. Több európai város egyetemén is meghívott magántanárként tartott előadásokat, de Aradon is számtalan beteg életét mentette meg sikeres műtéteivel. 

Még gyorsabban ívelt dr. Aufricht Gusztáv pályája. Ő városunk szülötte, de már a tengeren túl lett belőle nemzetközi tekintélyű plasztikai sebész. New Yorkban saját klinikát nyitott és „kozmetikus orvosként” szerzett hírnevet. Szülei Aradon éltek, a második világháború előtt szinte évente hazalátogatott.

Dr. Albu Ştefan és dr. Salvatore Vuia nőgyógyászként vívtak ki országos szakmai tekintélyt. Az előbbi is Budapesten tanult, frontorvosként rész vett az első világháboruban, majd 1919-ben lett az aradi szülészeti-nőgyógyászati kórház orvosa, majd 1921-től igazgatója. Az ország legjobb nőgyógyász-sebészei közé tartozott. 1929-től Bukarestben az orvosi egyetemen tanított és fiatalon autóbalesetben hunyt el.

Salvatore Vuia budapesti és bécsi tanulmányévek után 1933-ban lett az aradi nőgyógyászati kórház igazgatója. Iskolateremtő kiváló orvosnak tartották, aki az anyakirálynét is kezelte. 1970-ben halt meg.

Az egykori Fischer Elíz árvaház épületében működő klinikai kórház ma a nevét viseli.