Eszkaláció

Itt az eredeti cikk, cenzúra nélkül

Moszkvában tett titkos látogatást a múlt héten John Ratcliffe, a CIA igazgatója. Amikor az utazás híre kiszivárgott, Trump elnök azt állította, hogy csak rutinlátogatás volt, az amerikai sajtó viszont arról cikkez, hogy a kémfőnök kemény figyelmeztetést adott a Kremlnek, hogy ne támadja meg a NATO szövetségeseit. Végül is a CIA vezetője ritkán megy Oroszországba, utoljára Ratcliffe elődje járt Moszkvában, nagyon hasonló megbízatással. William Burns ugyanis azért érkezett Moszkvába 2021 novemberében, hogy figyelmeztesse Putyint az Ukrajna elleni támadás következményeire.
Akkor az amerikai hírszerzésnek pontos információi voltak Putyin háborús terveiről. Nem is tévedtek, néhány hónap múlva, 2022 februárjában az oroszok megtámadták Ukrajnát. Most úgy néz ki, hogy az amerikaiaknak hasonló információik vannak Putyin eszkalációs szándékairól. A CIA elemzése szerint az orosz elnök elérkezettnek gondolhatja az időt, hogy tesztelje a NATO ellenálló képességét. Akár nagyobb méretű kibertámadással, hamis zászlós művelettel, vagy korlátozott méretű szárazföldi behatolással kísérelheti meg, utóbbi célpontja nagy valószínűséggel valamelyik balti állam lehet.
Az utóbbi időkben az oroszok sebességbe kapcsolták az európai országok elleni hibridháborút. Orosz drónok egyre gyakrabban „tévednek” be Románia és más keleti országok területére, a lipcsei repülőtéren robbanóanyaggal felszerelt drónokat kapcsoltak le, Bulgáriában, Észtországban, Hollandiában és Olaszországban fegyvergyáraknál keletkezett gyanús tűzesetek, Szlovákiában pedig a napokban akadályoztak meg hasonlót. Valamennyi Ukrajna számára gyártottak fegyvereket. Legutóbb Berlin melletti erdőben titkos fegyverraktárt fedeztek fel. Nyugati hírszerzési értesülések szerint az orosz titkosszolgálatok felvették a kapcsolatot az európai alvilággal és szervezett bűnözéssel, hogy pénzért különféle szabotázs-akciókat végezzenek el Európában.
Mindezek alapján az amerikai aggályok aligha alaptalanok. Putyinnak beletört a bicskája Ukrajnában, az oroszok képtelenek áttörni az ukrán védelmet, noha emberveszteségeik napról napra növekednek. Késő tavasz óta az oroszok havi emberveszteségei meghaladják az újonnan besoroltak számát, újabb ágyútöltelékre van szükségük. Kijev és a nyugati szakértők arra számítanak, hogy a szeptemberi parlamenti „választások” után Putyin mozgósítást rendel el, amihez jól jön egy látványos incidens. Végül is a második csecsen-háborút is oroszországi robbanássorozatok ürügyén indította el 1999-ben, noha a több emberéletet követelő merényletek az orosz titkosszolgálatok számlájára írhatók, ahogy később kiderült.
Nyugati források szerint Putyin attól tarthat, hogy saját biztonságát veszélyezteti, ha Oroszország még minimális célját, a teljes Donbasz elfoglalását sem érte el. Az orosz elnökhöz közel álló forrás szerint Putyin a háború egy pontján azt mondta környezetének, hogy „felakasztanak.” Félelme aligha alaptalan, négy és fél év alatt Oroszország mintegy másfél millió emberét áldozta fel (halottak és háborús nyomorékok) Putyin birodalmi delíriuma oltárán, összehasonlíthatatlanul többet, mint a Szovjetunió tíz év alatt Afganisztánban, ahol 15 ezer halott mellett mintegy 60 ezren szenvedtek súlyos tartós testi sérüléseket! Ekkora értelmetlen emberveszteség és ilyen látványos katonai leszereplés csak az első világháborúban fordult elő az oroszoknál, II. Miklós cár drágán rá is fizetett. A romló gazdasági helyzet és az üzemanyag-hiány miatt az orosz társadalomban növekszik az elégedetlenség, az elit hangulata pedig még borúsabb. Az oligarchák elégedettek, hogy a szankciók miatt nem élvezhetik mesés vagyonukat, nyugati luxus-villáikat, jachtjaikat, és általában a nyugatiakat is sokkoló fényűző életmódjukat Putyin eszement birodalmi céljai miatt. A nemzetközi megalázás is fontos szempont az oroszok számára, a CIA főnök csak azután utazott Moszkvában, hogy kérte az ukránokat, hogy ne támadják drónokkal az orosz fővárost a látogatás idején. Május kilencedikén az orosz erőt demonstrálni kívánó győzelmi felvonulást szintén Zelenszkijj engedélyezése mellett tartották meg, az ukránok akkor is amerikai kérésére szünetelték a dróntámadásokat. Az egész világ látja, hogy az egykor nagyhatalom Oroszország képtelen megvédeni saját légterét, sőt, még fővárosát sem! A robbanásokat és a nagy füstfelhőket immár a moszkvai és szentpéterváriak elől sem lehet eltitkolni, amit az oroszok országuk gyengeségének jeleként értelmezhetik. Putyin és KGB-s bandája irtózik a gyengeség látszatától, hatalma és népszerűsége éppen az erősségen alapszik. Az elhúzódó patthelyzetből a Kreml tehát újabb eszkalációval próbálhat kitörni.
Ráadásul az amerikaiak szénája sem áll túl jól, az USA sem bír Iránnal, az ottani konfliktus is sokkal nehezebben megy, mint ahogy Washingtonban gondolták. Az iráni háborúval járó kiadások miatt kialakult kritikus amerikai lőszerhiány szintén szerepet játszhat, akárcsak az USA és európai szövetségesei között megromlott politikai kapcsolat. Trump kiszámíthatatlansága és ellentmondásos állásfoglalásai nyomán számos európai fővárosban felvetődött a kérdés, hogy számíthatnak egyáltalán az USA-ra, ha Európa biztonságáról van szó? A kérdés borítékolhatóan Moszkvában is felvetődött.