Fejetlenség

Feszültségeket okoz a napokon belüli kormányátalakítás. A PD-L-ben a hatalomból többnyire kiszorult reformirányzat hónapok óta támadja a kormányon lévő kollégákat a vérszegény válságkezelés miatt. 

Ami aligha hiányzik a nehézsúlyú Blaga–Videanu–Berceanu hármasnak és a köréjük szerveződött hatalmi csoportosulásnak, főleg, amikor a PD-L népszerűsége zuhanóban, s a fokozódó gazdasági válság amúgy is szaporítja a gondokat.

Megoldás nemigen körvonalazódik, mivel az elkerülhetetlen megszorítások nem párosuln(t)ak gazdaságot serkentő intézkedésekkel.

Holott kéznél vannak az EU-s pénzek, sőt Európa szinte könyörög Romániának, hogy tegyen már valamit minél gyorsabb és széleskörűbb lehívásukért. Az EU-s pénzek egyensúlyba hozhatnák a gazdaságot, olyankor, amikor az exportnövelés klasszikus gazdaságserkentő intézkedése nemigen alkalmazható, a felvevő uniós piacok gyengélkedése miatt, s a belső fogyasztás fokozása sem megoldás, mivel az még a válság előtti jó időkben is mesterségesen felfújt volt, hiteleken és külföldi hazautalásokon, s nem valós gazdasági teljesítményen alapult. Közben a beáramló külföldi tőke drasztikusan csökken, ami nagy érvágás olyan tőkeimportőr és munkaerő-exportőr ország számára, mint Románia.

Ellenzéki oldalon is fejetlenség uralkodik. Jóllehet a válság bő két éve tart, sem a PNL, sem a PSD nem mutatott be eddig alternatív kormányzási programot. Most mindkettő októberre tervezi.

Egymással sincsenek jó viszonyban, amióta Ponta elutasította Crin Antonescu heves udvarlását. Mindkét ellenzéki párt hátat fordítana a nemzetközi valutaalapnak, de egyik sem mondja meg, hogy az onnan származó hitel hiányát mivel és hogyan pótolná. Árnyékkormányon is csak most gondolkodnak, noha január óta bőven lett volna idejük felállítására.

A mit akarnak és kikkel kérdések megválaszolatlanok. Mindent egybe vetve, roppant sovány politikai kínálat mélységesen válságos időkben, ráadásul olyankor, amikor a PD-L kormányzási ügyetlensége amúgy is az ellenzék malmára hajtja a vizet.