Foglyul ejtett igazságügy?

Több százan tüntetnek Bukarestben, Kolozsváron és más nagyvárosokban a Foglyul ejtett igazságügy című tényfeltáró dokumentumfilm nyomán. A tüntetők a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Lia Savonea, Radu Marinescu jelenlegi igazságügyi miniszter, illetve Cătălin Predoiu volt igazságügyi tárcavezető, jelenlegi belügyminiszter lemondását követelik.

A dokumentumfilm valós atombomba a romániai igazságügy számára, egykori és jelenlegi ügyészek és bírák belső információkkal göngyölik fel a fölöttébb gyanús ügyeket. Az utóbbi 7-8 évben kölcsönösen előnyös egyezséget kötött a politikai hatalom és az igazságszolgáltatás, eszerint előbbiek a bíráknak és az ügyészeknek kedvező törvényeket hoznak, utóbbiak pedig cserébe megtalálják a jogi kiskapukat a legbefolyásosabb bűnelkövetők megvédéséhez, állítja a Recorder dokumentumfilmje, amelyet éppen a bírák és az ügyészek speciális nyugdíjait érintő alkotmánybírósági tárgyalás előtti este tettek közzé. (Az Alkotmánybíróság végül december 28-ra, a két ünnep közötti vasárnapra halasztotta a bírák és ügyészek speciális nyugdíjairól szóló döntését.)

A nagy korrupciós ügyeket az utóbbi időben szisztematikusan szőnyeg alá seprik, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság bizonyos döntései több korrupciós ügyben a vádak elévüléséhez vezettek, ezt a jelenséget pedig olyan kulisszajátékok erősítették, mint bizonyos bírák hirtelen felmentése a fajsúlyos ítéletek kihirdetése előtt. Az egyik példa Marian Vanghelie ügye: Bukarest 5. kerületének volt polgármestere 11 év 8 hónap letöltendő börtönbüntetéstől szabadult meg, miután az ügyében ítélő bírói testületet személyi összetételét ötször megváltoztatták, és végül elévült a büntetőjogi felelőssége, mert minden esetben a nullától kellett újrakezdeni a nyomozást. A példát egyébként Ilie Bolojan kormányfő is felhozta, amikor tavasszal az igazságszolgáltatás reformjáról beszélt.

A rendszer egyik problémás pontja a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság, amelyről nagyon súlyos vádak hangzanak el a Recorder filmjében. Az itteni gyanús kinevezések hátterében több vallomás szerint a korrupt igazságszolgáltatási rendszer „abszolút vezetője”, Lia Savonea, a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi vezetője áll. A másik említett szereplő a DNA főügyésze, Marius Voineag, akinek a kinevezésével a beszámolók szerint új szelek kezdtek fújni a korrupcióellenes intézményben, bizonyos nyomozásokat, így vagy úgy, leállítanak. Az egyik bírónő szerint semmi sem működik jobban Romániában, mint az igazságügyi maffia.

A film valós botrányt robbantott ki, amely azóta csak dagad. Az erősen érintett bukaresti ítélőtábla premiernek számító sajtótájékoztatót tartott, melyen Liana Arsenie elnök tagadta a filmben elhangzottakat, azonban az egyik bírónő megerősítette azokat. Moroșanu bírónő kijelentette: a riportban elhangzott vádak igazak, a bírákat fegyelmi eljárásokkal terrorizálják, a táblabíróságon pedig „toxikus” a légkör.

Liana Arsenie az igazságügy elleni támadással vádolta meg a dokumentumfilm készítőit, illetve durva személy elleni támadásokat indított a filmben megszólaló kollégái ellen. Az égvilágon semmilyen bizonyítékot sem hozott a filmben elhangzottak megcáfolására, sőt, főnöke betelefonálása még kínosabbá tette az egészet. A sajtóértekezlettel hatalmas öngólt rúgtak, még inkább megerősítve a gyanút, hogy valami nagyon nincs rendben az igazságügy magas szintjein. A történtek alapján több mint ötszáz aktív és nyugdíjas bíró és ügyész állt ki a dokumentumfilmben megszólaló kollégáik, illetve Moroșanu bírónő mellett, alapos vizsgálatot követelve. A szakma is megosztott, a legfelsőbb igazságszolgáltatási testület (CSM) bírói kara összefogott és kiáll a főbírák mellett, határozottan elítélve a dokumentumfilm állításait, miközben az ügyészi kar mélységes ellenőrzést követel.