Fordul a szerencse kereke

Jelenleg 10 ország kopogtat az EU-ajtaján, közülük azonban csak héttel folynak csatlakozási tárgyalások, tényleges csatlakozásra azonban csak 2028-ban kerülhet sor, s akkor is csak a parányi, területi és népességi szempontból kb. Temes megyényi Montenegrót említik konkrétan potenciális új tagnak, derül ki az Európai Bizottság éves jelentéséből, melyben a csatlakozásra váró országok teljesítményét értékelik. Albánia valamivel később válhat uniós taggá, a legtöbb reformot pedig Moldova és Ukrajna hajtotta végre.

Montenegró 2010-ben kapta meg hivatalosan a tagjelölti státuszt és 2012 óta folynak a csatlakozási tárgyalások, Szerbia 2012-ben lett tagjelölt és 2014 óta zajlanak a tárgyalások. Albánia és Észak-Macedónia 2014-ben, illetve 2005-ben (!) kapta meg a tagjelölt státuszt, de csak 2022-ben kezdődtek el a csatlakozási tárgyalások. Moldova és Ukrajna 2022 júniusában lett hivatalosan tagjelölt, a konkrét tárgyalások pedig két évvel később kezdődtek el előbbivel, az Ukrajnával való tárgyalások megkezdését blokkolja Magyarország vétója.

Szemetszúró lassúság, aligha meglepő, hogy az uniós kapukat döngetők hátrányos megkülönböztetésre panaszkodnak. Románia például 1999 decemberében lett hivatalosan tagjelölt, s rögtön a karácsonyi-újévi vakáció után, 2000 elején elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, melyek 2006-ban zárultak le, s 2007-ben országunk uniós taggá vált. A nyugat-balkáni országok esetében 2 és 17 év közötti idő telt el a tárgyalások elkezdéséig és több mint egy évtized után sem értek véget!

Románia éppen az utolsó bányászjárás évében kapta meg a tagjelölti státuszt, 1999 elején ugyanis a bányászok tömegesen indultak Bukarestbe a hatalom ledöntésére, útközben pedig keményen összecsaptak a hatóságokkal – bătălia de la Cozia. A most csatlakozásra váró országok egyikében sem fajultak el idáig a dolgok, Brüsszel mégis évekig megvárakoztatja őket, miközben annak idején szemet hunyt Románia összehasonlíthatatlanul súlyosabb problémáira. Sőt, országunk úgy vált uniós taggá, hogy a csatlakozási tárgyalásokat lényegében le sem zárultak, az igazságügyi reform jelentős része még hátra maradt, az azt ellenőrző MCV-t csak 15 évvel később, 2022 decemberében számolták fel. Brüsszel megelőlegezte a bizalmat Bukarestnek. Nicușor Dan államelnök kerek-perec ki is jelentette, hogy 2007-ben Románia nem volt felkészülve az uniós tagságra. Sőt, az is kérdéses, hogy manapság megfelel-e az elvárásoknak, amikor a titkosszolgálatok a háttérből szinte mindent irányítanak, a politikától a gazdaságig, ahogy szintén az államfő ismerte el nyilvánosan. Ilyen hatalmi szerkezet csak Oroszországban van, a KGB-utód titkosszolgálatok ott uralnak mindent. A csatlakozásra váró 10 ország egyike sem süllyedt hasonló helyzetbe, Brüsszel mégis sokkal szigorúbb bánásmódban részesíti őket.

Nagyot fordult Európában a szemlélet negyed évszázad alatt. Vagy inkább ismét a legendás román történelmi szerencse kapott szerepet. Petre Carp 1919-ben, miután a világháborúban vesztes Románia a nemzetközi nagyhatalmi konjunktúra révén megduplázta területét Erdély és Besszarábia megszerzésével, megjegyezte, hogy „Romániának akkora szerencséje van, hogy nincs is szüksége diplomáciára”. A tíz csatlakozásra várakozó ország közül sokan alighanem megelégednének annak töredékével is.