Fordulat az ukrajnai háborúban?

Fordulóponthoz jutott a háború? Trump határozottan kiállt Ukrajna mellett a Zelenszkijjel való New York-i találkozón, illetve nyíltan felvetette, hogy Ukrajna legyőzheti és kiűzheti egész területéről az orosz megszállókat. Radikális fordulat, a világ szinte minden elemzője így értékeli Trump stratégiaváltását.

Siralmas teljesítménye nyomán az amerikai elnök papír-tigrisnek nevezte az orosz hadsereget. „Elképesztő, olyan háború, amelynek három nap alatt véget kellett volna érnie, legalábbis sokan azt gondolták”, három év és hét hónap után azonban még az egész Donbász vidéket, vagy az orosz határtól potom 40 kilométerre lévő Harkivot sem sikerült elfoglalni. 

Trump szerint az orosz gazdaság összeomlóban van, Ukrajna pedig „remek munkát” végez az orosz hadsereg feltartóztatásában. Korábban még nagy nyomást gyakorolt Zelenszkijre, hogy tegyen területi engedményeket, most viszont Ukrajnának jó kilátásai vannak rá, hogy visszaszerezze az oroszok által megszállt területeit. Miután az európaiak magukra vállalták Ukrajna támogatásának költségeit, Trump egyből bőkezűbb lett: „Mi továbbra is fegyvert szállítunk majd a NATO-nak, hogy a NATO azt tehessen ezekkel, amit csak akar.” Vagyis adják tovább Ukrajnának. Az európai NATO-tagállamoknak pedig azt üzente, hogy lőjék csak le az orosz repülőgépeket, ha azok belépnek a légterükbe.

Az amerikai elnök tisztában van azzal, hogy a háborút kétféleképpen lehet lezárni: diplomáciai vagy katonai eszközökkel. Eddig az előbbit részesítette előnyben, komoly erőfeszítéseket tett a béke – vagy legalább tűzszünet – érdekében. Többször találkozott az ukrán elnökkel és az európai vezetőkkel, diplomatái többször tárgyaltak az orosz diplomatákkal, sőt Putyint is meghívta Alaszkába. Putyin viszont semmiképpen sem hajlandó leállítani gyilkoló gépezetét. Ez nyilván kicsapta a biztosítékot a hiú Trumpnál, aki többször is jelezte, mennyire csalódott Putyinban a vérengzés folytatása miatt. Jóhiszemű kezdeményezései kudarca után az amerikai elnök kénytelen volt belátni: a Kreml ura hallani sem akar békéről.

Holott az augustusi alaszkai csúcs kapcsán Európában sokan egy újabb Jaltától tartottak, attól, hogy Trump és Putyin megegyeznek Ukrajna feje fölött a határok átrajzolásában. Jaltában a mozgássérült Roosevelt amerikai elnök nagyra értékelte Sztálint, utóbbi pedig könyörtelenül ki is használta ezt, cinikusan megjegyezve környezetének, hogy „elbűvöltem a nyomorékot”. Putyinnak viszont nem sikerült a hasonló művelet, nemhogy elbűvölte volna Trumpot, de felbőszítette, inkább Reagan nyomdokaiba kényszerítve a Fehér Ház mostani urát. Annak idején Reagan következetesen Kelet-Európa szerencsétlen kis népei szovjet rabigából való felszabadításáért küzdött. Kemény nyomást gyakorolt a Szovjetunióra, atomfegyverek sorozatát telepítette Nyugat-Európába, mit sem törődve az ottani milliós nagyságú balos tűntetés-sorozatokkal, melyek azt üvöltötték, hogy a másodrangú színész Reagan konoksága kirobbantja az atomháborút. Trump nagy republikánus elődje csöppet sem törődött a hisztis balliberálisok apokaliptikus vészjóslataival, nem mondott le a gonosz birodalmának legyőzéséről, sebességbe kapcsolta a fegyverkezési versenyt, ami padlóra küldte a szovjet birodalmat, és fél évszázad borzalom után kiszabadította Kelet-Európa népeit az orosz medve karmaiból.