Geopolitikai választás

Alig egy nappal elnöki tisztségbe való beiktatása után Nicușor Dan telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel. Ami egyértelműen jelzi, mennyire felértékelődött Románia geopolitikai helyzete. Ellentétben a korábbi választásokkal, melyek az ország belügyeiről szóltak, s külföldön alig foglalkoztak velük. Dan győzelme nemzetközi szinten is reflektorfénybe került, a nemzetközi sajtó is részletesen tudósított róla, Brüsszelben, Kijevben és Kisinyovban ugyanúgy örülnek, mint Bukarestben és a Székelyföldön.

Románia ugyanis geopolitikai útkereszteződésbe került. Kelet vagy Nyugat? Folytatja euroatlanti irányát, vagy szembefordul vele, és Moszkva felé kacsingat. Végül a példás társadalmi mozgósítás és a jelentős erdélyi magyar hozzájárulás révén Románia előbbit választotta.

Nemzetközi téren az utóbbi 35 év legnagyobb átrendeződése zajlik, az EU és az USA viszonyát mosolyszünet jellemzi, a transzatlanti kapcsolat olyannyira megrendült, hogy már a NATO fennmaradása is kérdésesé vált, Európában pedig egyre inkább arra számítanak, hogy magukra maradnak az orosz medvével szemben. Amikor a közös európai védelmi politika kerül előtérbe, lényeges az uniós országok összefogása, együttműködése, a széthúzás csak a problémákat fokozná. Brüsszelben – és a legtöbb európai fővárosban – ezért fogadták örömmel, hogy Dan lett Románia elnöke, nagyméretű geopolitikai turbulenciák kellős közepén aligha hiányzott volna egy újabb bajkeverő, aki keresztbe tenne az uniós együttműködésnek a Kreml kottájából játszva.

Simion ugyanis nemcsak az Ukrajnának szánt katonai támogatás megszűntetését helyezte kilátásba, hanem a Románián áthaladó nyugati segélyek (beleértve fegyverek) felfüggesztését is, ahogy Magyarország és Szlovákia teszi. Ez a lépés még kiszolgáltatottabb helyzetbe szorította volna a túléléséért küzdő szomszéd országot, amely csak Lengyelországon keresztül kaphatna segítséget. 

A Dan–Trump telefonbeszélgetésen Ukrajna helyzetének kiemelt szerep jutott, főleg, hogy az amerikai elnök frusztrációja jelentősen növekszik, mert Putyin semmiképpen sem hajlandó leállítani gyilkoló gépezetét, még ideiglenesen sem, fittyet hányva az amerikai erőfeszítésekre. Románia szerepe így hát Trump szemében is felértékelődött.

Kisinyovban is felszusszantak Dan győzelme után. Moldova ugyanis a Kreml elsődleges birodalom-visszaszerzési célpontja Ukrajna után, az elnök asszony nyíltan meg is mondta, hogy az ukránok hősi ellenállása pajzsként védi meg parányi országát – ha Ukrajna elesik, Moldova egyedül marad az agresszív orosz medvével szemben. Moldovát ráadásul Románia mentette meg villamos árammal és földgázzal az utóbbi három télen, miután Moszkva elzárta a csapokat. Aligha meglepő, hogy Ukrajna és a tágabb biztonsági helyzet mellett az energia is kiemelt téma volt az amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetésen. Trump ráadásul az orosz energiaforrásokról való teljes és hosszú távú leválást várja el az európai országoktól, Romániának e téren is fontos szerep jut.

Ezért is szakított időt a Fehér Ház ura a román elnökkel való beszélgetésre rögtön beiktatása után, miközben korábban hosszú évek is elteltek, amíg Washington egyáltalán felfigyelt Romániára.