Gőzerővel a szakadékba?!

Újabb pánikhullámot gerjesztett Európában a Trump-tornádó. Immár a sokadikat kevesebb, mint három hónap alatt. Az új amerikai vezetés véresen komolyan veszi az európai élősködés felszámolását, a minap 20%-os vámokat vetett ki az összes EU-s importra, kivéve a járműveket, melyekre 25% a vám. Trump és környezete meggyőződéssel hiszi, hogy az EU-t „eleve azért hozták létre, hogy kitoljon az USA-val”, és nem győzik hangsúlyozni, hogy milyen rosszul bánik az USA-val.

Pontosabban túl kevés amerikai terméket vásárol, miközben túlzott bürokratikus szabályozással Brüsszel tudatosan korlátozza az amerikai termékek értékesítését az európai piacon. Ursula von der Leyen kétségbeesve teljes adómentességet javasolt a kétoldalú kereskedelemre, de Trump visszautasította, mivel nem tartja kielégítőnek. Az EU vásároljon 350 milliárd dollár értékű nyersanyagot, s azzal heteken belül ki lehetne egyenlíteni a számlát, Trump ugyanis ennyire tartja az európai többletet a kétoldalú kereskedelemben, miközben Brüsszel statisztikája szerint tavaly az EU csak 200 milliárd euróval (220 milliárd dollár) többet exportált az USA-ba, mint amennyit onnan vásárolt. S ez ráadásul csupán termékekre vonatkozik, a szolgáltatások nem szerepelnek benne, ahol óriási az amerikai fölény, mivel az EU-ban használt szoftverek, digitális alkalmazások és informatikai rendszerek oroszlánrésze amerikai import.

Trump vámjai válságba sodorhatják Európa – sőt, a világ – gazdaságát. A tőzsdék világszerte rohamosan zuhannak, a szakértők gazdasági atomháborúról beszélnek. A kilátás fölöttébb borús az EU számára, még ha az egységes 20%-os vám nem egyformán érint minden tagországát. Németország több, mint 90 milliárdos többletre tett szert tavaly a transzatlanti kereskedelemből, Írország 50 milliárdra, Olaszország pedig közel 40 milliárdra, miközben Hollandia közel 25 milliárdos deficitet halmozott fel!

A vámok azonban nemcsak a nagy exportőröket küldhetik padlóra, hanem a kisebb országokat is. Magyarország például 5 milliárd értékű termékeket exportált tavaly az USA-ba, de csak 1,7 milliárdnyit importált, ami 3,3 milliárd eurós (3,6 milliárd dolláros) magyar többletet jelent. Románia is kb. egymilliárdos többletet ért el, noha exportja csak 2,3 milliárd eurónyi volt. A vámok tehát mindkettőt érzékenyen érinthetik, főleg, hogy nemcsak a közvetlen kereskedelmet befolyásolják hátrányosan. A Magyarországon termelő nagy német autógyárak és azok mindkét országban működő beszállítói különösképpen érintettek, az autókra ugyanis 25%-os vámtétel vonatkozik, a német autóipar körvonalazódó súlyos válsága alighanem továbbgyűrűződhet, különösképpen Magyarországra. A külkereskedelem pedig egyértelműen uniós hatáskörbe tartozik, egy-egy tagország nem köthet külön alkut Washingtonnal.

Az amerikai energiaforrásokra való áttérés – amit Trump szintén régóta szorgalmaz – további súlyos érvágás lehet Magyarország számára. Az Ukrajna elleni orosz agresszió óta az EU jelentősen csökkentette az orosz kőolaj és földgáz vásárlását, és növelte az USA-ból való beszerzést. Magyarország viszont csökönyösen ragaszkodik az orosz importhoz, összetűzésbe is került Brüsszellel emiatt. Trump még rátesz jó néhány lapáttal, az európaiak orosz energiaimportja mindig is vörös posztó volt számára, ami akár padlóra is küldheti a magyar gazdaságot. Arról nem is beszélve, hogy a Fehér Ház ura nyomatékosította, hogy európai NATO-szövetségeseitől elvárja védelmi kiadásaik 5%-ra való megemelését, ami további drasztikus terhet róna az európai országokra. Ezzel Európában mindenki tisztában van, politikai színezettől függetlenül, Orbán szavaival csupán ez egymagában „tüdőn lőné” a magyar gazdaságot. Hát még a többiekkel együttesen.

Aligha alaptalan a – többé vagy kevésbé leplezett – pánik szinte minden európai fővárosban. Élen a némettel. Az európai gazdaságok amúgy is gyengélkednek, Trump intézkedései akár a kegyelemdöfést is jelenthetik sokak számára.