Gyalázat és propaganda

Politikai botrány körvonalazódik Magyarországon az orosz propaganda miatt. A vasárnap bemutatott új oroszországi tankönyvek ugyanis a Nyugat által háttérből szervezett fasiszta lázadásnak állítják be az 1956-os magyar forradalmat.
A történelemtankönyv Putyin elnök felkérésére készült el, és személyes tanácsadója írta meg az oroszországi fiatalok átnevelésére. Az 1956-os magyarországi eseményekkel csak két bekezdés foglalkozik, melyek szerint a magyar népnek semmi kifogása sem volt a ráerőltetett kommunista diktatúra ellen, csupán a nyugati – főleg amerikai – imperialisták bujtottak fel néhány Budapesten maradt fasisztát. A Szovjetunió pedig nagylelkűen katonai csapatokkal segítette a magyar népet és a hatóságokat az ellenük indított fasiszta-imperialista vérengzésben.
Elképesztő gyalázat, de sajnos nem újdonság, sem a magyarok, sem az oroszok számára. 1989 előtt Magyarországon is ez volt a hivatalos álláspont, az 1956-os forradalmat így mutatták be, már ha egyáltalán szó esett róla, a téma ugyanis roppant kényes volt, többnyire kerülték. A 2014-es kijevi Euromaidan óta az orosz propaganda egyre inkább így állítja be az 1956-os magyarországi, illetve az 1968-as csehszlovákiai katonai beavatkozásokat. Mintegy az Euromaidan elődjeiként, amikor nem a magyar nép lázadt fel önszántából, hanem kívülről manipuláltak néhány szélsőségest, akik ugyebár korántsem képviselhették a nemzetet. Moszkva pedig nagylelkűen altruista segítséget „nyújtott” a magyar nép „szabadsága” és szocializmus „vívmányai” megvédése céljából, a szovjet tankok ezért lövöldöztek „békésen” Budapest utcáin a magyar forradalmárokra. Moszkva propagandája nem is annyira a múltat célozza, hanem a jelent – az Ukrajna elleni katonai agressziót egy az egyben így állítják be, a szocializmusra hivatkozó rész kivételével. Sajnos ezen propaganda magyarul is zajlik, gyakran találkozni olyan „elemzésekkel”, miszerint az ukránok mások helyett halnak meg, ez nem az ő háborújuk, sokkal inkább az amerikaiaké. Moszkva lényegében ugyanazt állítja 1956-ról: a magyarok mások helyett haltak meg, nem az ő forradalmuk, sokkal inkább a nyugati felbujtóké volt. Akik ugyebár most Ukrajnát, akkor pedig Magyarországot használták fel oroszellenes proxiháború/proxiforradalom kirobbantására.
Az utóbbi években egyre gyakrabban vetették fel ezen változatot, de inkább egyéni szinten, történészek, sajtósok vagy politikusok személyes megnyilvánulásaiban. Hét évvel ezelőtt, az 1956-os forradalom 60. évfordulóján az orosz állami tévében lejátszottak egy tízperces adást a magyarországi eseményekről. A műsorban elhangzott, hogy az 1956-os felkelést Nyugatról szervezték, a felkelők pedig több ezer nácit engedtek ki a börtönökből, akik aztán házról házra járva terrorizálták a lakosságot. Szijjártó Péter akkori külügyminiszter az adás hírére bekérette a budapesti orosz nagykövetet, hangsúlyozván, hogy senkitől sem viselik el, hogy megalázóan beszéljen az 1956-os forradalomról, és annak hőseiről. Az orosz nagykövet nem győzte hangsúlyozni, hogy a műsorban elhangzottak nem a hivatalos orosz álláspontot tükrözik, csupán a műsorkészítők személyes belátását.
Manapság viszont nem egyéni véleményekről van szó, néha-néha lesugárzott adásokról: a tankönyvvel a magyar szabadságharcot durván meggyalázó propaganda hivatalos állampolitikává vált. Az orosz diákok kötelező módon azt tanulják az iskolákban, abból felelnek, és jegyet kapnak érte. Sokkal súlyosabb dologról lévén szó, mint 2016-ban, alighanem jóval hevesebb reakcióra számítana az ember a hivatalos Budapest részéről. A magyar lakosság, a budapesti sajtó, a közéleti személyiségek és a nemzeti érzelmű emberek körében általános a közfelháborodás az orosz gyalázat nyomán. A hivatalos Budapest reakciója viszont fölöttébb vérszegény, csupán államtitkári szinten ítélték el a történelemhamisítást. Nem kérették be a budapesti orosz nagykövetet, hivatalos nyilatkozatokban sem ítélték el a történteket, de még a közösségi média személyes oldalain sem írtak semmi kemény elutasító szöveget. Mint annyiszor máskor, amikor bármilyen, Magyarországgal kapcsolatos negatív nyilatkozatra keményen válaszoltak. Most viszont síri csend, holott komoly gyalázat érte a szabadságszerető magyar népet és dicső történelmét Moszkva részéről. Egyre inkább számon is kérik a hallgatást a magyar hatóságokon, a nemzet felháborodása jelentős, politikai preferenciáktól függetlenül.