Gyilkos vagy áldozat?

Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint valamilyen módon a fanatikus iszlámhoz kötődhetett a müncheni lövöldözés 18 éves iráni származású elkövetője. A szakértő az M1 aktuális csatorna egyik műsorában azt mondta, nem feltétlenül az Iszlám Állam által szervezett merényletről lehet szó, de az iráni fiatalok tipikus célpontjai az iszlám fundamentalizmusnak. Hozzátette: egy kiegyensúlyozott, nyugodt ember nem szokott fegyvereket beszerezni egy olyan országban, ahol ugyanolyan nehéz hozzájutni ezekhez, mint Magyarországon. Gyarmati István az indítékokkal kapcsolatban két verziót tartott lehetségesnek: az elkövető vagy megőrült, vagy radikális iszlamista megfontolások vannak a háttérben. Megjegyezte azt is: nem valószínű, hogy fasiszta, nacionalista indítéka lett volna. A 18 éves fiú szobájában iskolai mészárlásokról és fegyveres ámokfutásokról szóló könyveket és írásokat találtak, írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Thomas de Maizière német belügyminiszter szerint mindez megerősíti az összefüggést a fiú és a norvégiai Utøya szigetén 77 embert meggyilkoló Anders Behring Breivik között. A szélsőjobboldali nézeteket valló Breivik 2011. július 22-én kezdett ámokfutásba, a müncheni fiú pedig pontosan a tömegmészárlás ötödik évfordulójának napján. A német Bild szerint a fiú ráadásul épp olyan pisztolyt használt, mint Breivik, és a Whatsapp-on is a norvég tömeggyilkos képe volt a profilképe. A 2009-es németországi Winnendenben elkövetett iskolai mészárlásról szóló könyvet is olvasta. 2009. március 11-én az Albertville-Realschule egyik korábbi diákja tizenhat embert, köztük járókelőket lőtt le, majd öngyilkos lett. A legérdekesebb, hogy a müncheni ámokfutó szobájában megtalálták Peter Langman Miért gyilkolnak az iskolásokcímű könyvét is. Az amerikai pszichológus szerző ebben a könyvben húsz évre visszamenőleg elemzi a fegyveres iskolai ámokfutásokat, és a könyvben idéz a lövöldözéseket elkövető diákok naplóiból és kihallgatási jegyzőkönyveiből. A Berliner Morgenpost Langmannal készült interjújában a pszichológus azt állítja: nem szokatlan, hogy az ámokfutók tettük elkövetése előtt korábbi hasonló esetekről tájékozódnak. A többség az interneten búvárkodik, mások azonban ennél jobban is elmélyednek a témában. A pszichológus könyvét egy 2003-as coloradói iskolai ámokfutás elkövetőjénél is megtalálták. Szerinte az iskolai ámokfutások és a depresszió között komoly kapcsolat van. A könyvben szereplő 10 gyilkos közül 9 depresszióval küzdött és öngyilkossági gondolatok foglalkoztatták őket. A Münchenben lövöldöző fiúról is közölte a rendőrség, hogy pszichiátriai kezelés alatt is állt, és depressziós tünetei voltak. Természetesen mindez egyáltalán nem jelenti azt, hogy önmagában a depresszió ilyen szörnyű tettekre sarkallja az embert. Általában nem igaz – jegyzi meg Langman –, hogy az iskolai ámokfutásokat az iskolai közösségből kirekesztett, kicsúfolt diákok követik el. Az elkövetők iskolai eredménye általában átlagos vagy annál jobb volt. Nem jellemző, hogy a bukás vagy a kirúgás fenyegette volna őket, sokan közülük kiváló sportolók voltak.

Bár a müncheni fiú nem egy iskolaépületben gyilkolt, az ő tette is egyfajta iskolai lövöldözésnek minősül – állítja Langman. A müncheni McDonald\'s-nál és a bevásárlóközpontban elsősorban középiskolás korú diákokat vett célba.

Gyilkos és/vagy áldozat? Egyelőre nincs válasz.

Lehet, soha nem tudjuk meg, hová indult, és miért e félig még gyermek gyilkos...