Halmozódó problémák

Irán gyors összeomlása helyett úgy tűnik, hogy az USA elszámította magát, és komoly háborúba sodródott. Egy hónappal a háború elindítása után az amerikaiak célkitűzései – az iráni rendszerváltás és a dúsított uránkészletek megsemmisítése – nem teljesültek, viszont további problémák keletkeztek. Mint például a Hormuz-szoros irániak általi lezárása és az ebből fakadó olajválság, amely akár gazdasági világválságot is okozhat, illetve az egyre jelentősebb feszültségek a közel-keleti szövetségesekkel, ami komoly geopolitikai következményekkel járhat.

Irán nem annyira Izraelt vagy a közel-keleti amerikai katonai támaszpontokat veszi célba, hanem a dúsgazdag Öböl menti olajmonarchiákat, az USA szövetségeseit, amelyek profitjuk jelentős részét az USA-ban fektetik be. Sőt engedélyezték, hogy területükön utóbbi katonai bázisokat üzemeltessen, abból a megfontolásból, hogy az amerikaiak megvédik őket és mesés vagyonaikat a környező veszélyforrásoktól. Minden jel arra utal, hogy az USA éppen e téren vall csődöt, legalábbis eddig – az arab olajmonarchiákban óriási a felháborodás, hogy Trump cserbenhagyta őket Iránnal szemben. Sőt, újabban az amerikaiak további anyagi hozzájárulást várnak el tőlük, holott nemcsak katonailag nem védik meg őket, hanem gazdasági infrastruktúrájukat, élelmiszer- és ivóvíz-ellátásukat sem garantálják: az élelmet ugyanis a szoroson keresztül importálják, ivóvízhez pedig sótalanító berendezések révén jutnak.

Az amerikai elnök felszólította és megfenyegette az európai NATO-szövetségeseket, hogy avatkozzanak be a Hormuzi-szoros megnyitása érdekében, különben borús jövőre számíthatnak. Az európai szövetségesek elutasították Trump felszólítását, ez nem a mi háborúnk címen. Európának elég gondot okoz Putyin Ukrajna ellenes háborúja, nem hagyhatja, hogy az USA egy másikba rángassa be. Rubio külügyminiszter a NATO átértékelését helyezte kilátásba, miután Spanyolország után Olaszország is megtiltotta bázisai Irán elleni használatát az amerikai hadseregnek. 

A háború egy vagyonba kerül, az USA hagyományos fegyverekkel harcol, 3 millió dollárba kerülő korszerű rakétákkal lő 30-40 ezerbe kerülő iráni drónokra! Két hét alatt 800 korszerű rakétát lőtt ki, miközben Ukrajna négy év háború alatt csak 620-at kapott! A háború naponta másfél milliárd dollárba kerül az USA-nak, Pete Hegeseth hadügyminiszter a minap 200 milliárd dolláros költségvetés-kiegészítésért folyamadott a kongresszushoz a rövidnek remélt iráni háború befejezéséig! Iszonyatos összeg, összehasonlításképpen az EU 60 milliárddal támogatná Ukrajna honvédő harcát a következő két évben, a 90 milliárdos hitel maradék részét ugyanis civil célokra fordítanák.

Mindezek nyomán az Öböl menti országok Ukrajnához fordultak segítségért. Zelenszkij múlt heti ottani turnéján egymás után kötött alkukat a dúsgazdag arab olajmonarchiákkal, az olcsó és tömegesen legyártható ukrán drónók és drónelhárító rendszerek iránt ott is nagy a kereslet, korszerűbb technológiával csak Izrael rendelkezik.

Trump nem akart amerikai csapatokat bevetni, de egyre inkább úgy néz ki, hogy kénytelen lesz erre, a napokban egyre több amerikai katonát irányítanak a térségbe. 

Irán – a sakk hazája – eddig ügyesen sakkozik.