Hekkertámadás

A hacker angol (amerikai) szó, fogalom, nem is nagyon régi, úgy pár évtizedes, a számítógép elterjedése előtt, mai értelemben, nem létezett, bár maga a szó, a maitól eltérő jelentésben nagyon régi.

De ne nyelvészkedjünk, ma a (magyarosítva) hekker olyan személy, aki igen magas szinten űzi a számítógépes programozást, a komputerek (akár titkos) adataihoz engedély nélkül hozzáfér, gyakran rosszindulattal, ártó szándékkal.

A meghatározás talán nem teljes, de a fogalmat nagyjából tisztázza.

Nos, az utóbbi napokban több kelet-közép és észak-európai ország (köztük Észtország, Lengyelország, Románia) jelentette be, hogy számos fontos intézményét hekkertámadás érte.     

Románia, például, azt, hogy kEkkertámadás

ibertámadások érték több állami és pénzügyi intézményét. Múlt péntek hajnalban elérhetetlenné vált több állami és pénzügyi intézmény honlapja – a kormány (gov.ro), a védelmi minisztérium (mapn.ro), a határrendészet (politiadefrontiera.ro) és az állami vasúttársaság (cfrcalatori.ro) az ellenük indított, szolgáltatásmegtagadást előidéző (túlterheléses) kibertámadás miatt.

A hivatalos közlemény szerint ezek nem okoztak maradandó kárt, az érintett honlapok nem tartalmaztak titkos információkat stb.

Manapság, a fals értesülésektől hemzsegő időkben az átlagember vagy elhiszi, vagy nem az akár hivatalos forrásokból származó információkat.

A tény azonban, hogy hekkerek („fehér, fekete avagy szürke kalaposok” – a fehérek nyilván a jók) ólálkodnak, és nem eredménytelenül az internet körül, meggondolkoztatja, elborzasztja a szegény, nyilvánvalóan alulinformált átlagembert. Mert az internetet ugyan csak Romániában milliók használják, de közülük csak töredékének van számottevő tudása, ismerete a hekkertámadások elhárítására.

Igaz, a hekkerek általában nem a Józsi bácsi ártalmatlan levelezésére, csevegéseire kíváncsiak.

Egy kormányszintű, országot érintő információra, hadügy-, belügy- vagy pénzügyminisztériumi stb. „vitális” adataira annál inkább.

Aki az információt birtokolja, az a nyerő, a császár.

Régi nóta, háborús időszakban különösen.

Feltevődik persze a kérdés, milyen céllal, kinek-minek az érdekében működnek a hekkercsoportok.

A kézenfekvő válasz: az ellenséges csoportosulás érdekében, szolgálatában. A jelenlegi orosz–ukrán háborúban, amelybe az USA és több nyugat-európai NATO-tagország nyíltan vagy bevallatlanul, már bőven befolyt – a NATO ugye, szervezetként, nem avatkozik be –, a kibertámadás honnan érkezhetett volna máshonnan, mint Oroszországból vagy a vele szimpatizáló hekkercsoportból?

Túl vagyunk a borzalmas háború hatvanadik napján, és minden nap óriási emberi és anyagi veszteségeket hoz, mindkét közvetlen hadviselő felet legalább egy évtizedig tönkrevágja.

De biztos vagyok benne: lesznek, akik búsás hasznot húznak majd belőle.