Ismét felkavarta a kedélyeket Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde az immár legendássá vált Tusványosi nyári szabadegyetemen. Felszólalása bevezetőjében humorosan sakk-mattot adott a román külügyminisztérium cenzúrájának.
A román külügyminisztérium ugyanis „segítséget” nyújtott a magyar kormányfőnek, hivatalos diplomáciai jegyzékben szólította fel, hogy ne beszéljen a románok számára „érzékeny” ügyekről, az ideológiaiakról (úgynevezett „európai értékek”) pedig visszafogottan szóljon. Mindezt nyilván a szólásszabadság, szabad véleménynyilvánítás, és a mélységes demokratikus elkötelezettség jegyében. A huszonegyedik század Európájában!
Orbán nyilván lecsapott a magas labdára, és néhány rövid, humoros mondatban hatalmasat koppintott a bukaresti külügy – és Iohannis államelnök – orrára. Nem ment bele tartalmi feszegetésekbe, hogy például Románia számtalan régiós vagy települési címere, zászlaja közül miért csak a székelyföldi városok címerei és a székely zászló sérti a román érzékenységet? Holott ez is megérne egy misét, amikor Bukarest nem győzi hangsúlyozni, hogy milyen példásan oldotta meg a kisebbségi kérdést. Olyannyira „példásan” oldotta meg, hogy a székely önkormányzatokat sorozatosan büntetik a székely zászló használata miatt, a székely önkormányzatokat pedig hosszú éveken keresztül meghurcolják bíróságokon történelmi címerük használata miatt. Orbán csupán üdvözölte a magyar és a székely zászlókat lobogtatókat.
Szintén a szólásszabadság jegyében Bukarest arra is felszólította a magyar kormányfőt, hogy ne szóljon a kollektív kisebbségi jogokról, beleértve az autonómiát. Miért ne szólna, amikor az autonómia igen elterjedt európai gyakorlat a kisebbségek felkarolására. Orbán csak annyit jegyzet meg röviden, hogy autonómia igenis létezik Európa-szerte és a székelyeket is megilletné.
A sakk-matt azonban a nem létező romániai közigazgatási egységek kapcsán jött, Orbán Bukarest ellen fordította utóbbi fegyverét, amikor szellemesen megjegyezte: „Elgondolkoztam, hogy mire gondolhatnak. Azt hiszem, hogy Erdélyre és Székelyföldre. De mi sohasem állítottuk, hogy ezek román területi egységek lennének”. Zseniális megfogalmazás, mintha a furfangos székely észjárás szülte volna. A hivatalos Bukarest ugyanis így próbálja ellehetetleníteni immár évek óta a Székelyföld fogalom használatát, hogy elvileg nincs ilyen nevű közigazgatási egység. Az egyszerű románokat nem zavarja, a „Secuime” fogalmat sokan használják a mindennapi beszéd során, a hivatalos Bukarest viszont görcsösen ellenzi. A hasonló nem létező közigazgatási egységekkel – Bánság, Dobrudzsa, Olténia, Hátszegi-medence, Barcaság (Țara Bârsei), Mócföld stb. – semmi baja, még ha nyilvánosan és nem egészen pontosan használják: Suceava megye minden közúti határánál a megyetábla mellett nagy hirdetőtáblákon olvasható az „Isten hozta Bukovinába” köszöntés, holott a megye csupán kb. háromnegyede tartozik a történelmi Bukovinához, a maradék viszont nem. Ez sosem szúrja Bukarest szemét, ilyenkor szó sincs nem létező román közigazgatási egységről, ez csupán Székelyföld kapcsán vetődik fel állandó jelleggel. Bukarest a jelenlegi közigazgatási egységekre hivatkozva igyekszik ellehetetleníteni a történelmi tájegységek – továbbra is széles körben használt – elnevezéseinek említését, de csak ha magyar kötődésűekről van szó. Orbán ezen heccelődött a hivatalos román álláspont megismétlésével, melynek kétértelmű fogalmazását az egybegyűltek rögtön nagyra díjazták.
A román külügy arra is felszólította Orbánt, hogy mellőzze „a migrációval kapcsolatos revizionista megközelítésű xenofób felhangokat”. Erre a magyar kormányfő szintén humorosan válaszolt, Hofi Géza egykori államszocializmust kigúnyoló poénját idézve! A bukaresti politikai viszonyokról pedig szintén röviden és furfangosan fogalmazott, hangsúlyozván, hogy az ő miniszterelnöksége alatti huszadik román kormányfővel talán végre összejön a szorosabb együttműködés. Ráadásként ismét meghívta Iohannis államfőt Magyarországra, hogy teljesen szabadon beszéljen, amiről csak akar, minden cenzúrától mentesen. Mert ugyebár a hivatalos Bukarest és a román sajtó nagy része átvette a brüsszeli balliberális narratívát, miszerint Magyarországon súlyosan sérül a jogállamiság, szólásszabadság, a sajtószabadság, a demokrácia, az európai értékek és szinte minden, ami sérülhet a balliberálisok szerint.
Orbán Viktor finom iróniával, humorral és leleményességgel válaszolt Bukarest görcsös magyarellenességére és ideológiai rövidlátására a tágabb geopolitikai folyamatok elemzése előtti bevezetőben. Pontosabban sakk-mattot adott. Háborognak is rendesen emiatt Bukarestben.
Hozzászólások