Mi lehetne mostanában, még a foci világbajnokság napjaiban is fontosabb témája a vezércikkeknek, mint a válság, a fizetés- és nyugdíjcsökkentés?
És ha csak rólunk lenne szó, de „a nemzetközi helyzet fokozódik”, éppen most fenyegetnek vezető közgazdászok, de maguk a helybeli fejesek is azzal, hogy a világ egyik legerősebb ipari hatalma, az egykori „bezzeg gyerek” Japán is Görögország sorsára juthat óriási, az évi GDP-t több mint kétszeresen maghaladó államadósságával, ha nem hoz sürgősen komoly megszorító intézkedéseket.
Benne van hát a világ a pácban, ám a humorát még nem veszítette el.
Minthogy minden kérdés legalább két oldalról közelíthető meg, most nézzük meg a második lehetőséget a fenyegető nyomorral kapcsolatban. A válságnak jó oldala ugyan nemigen van, de humoros igen. És ha az ember nevet valamin, az talán nem is tűnik annyira szörnyűnek.
Közismerten jó humorú honfitársaink mindenesetre megtalálták a módját, hogyan lehet ezt megtenni.
Közkézen forog az interneten (a Hivatalos Közlönyben meg nem jelent) egy „sürgősségi kormányrendelet”, amelyben megfelelő hivataloskodó körítéssel az áll: a majdnem hatmillió romániai nyugdíjas egy csomó olyan értékes anyaggal (nemesfémmel, drágakővel, egyebekkel) rendelkezik, amelyek június végétől kezdve megadóztatás alá esnek, ennek eredményeként pedig csökkenthető a hazai költségvetés hiánya. Össze kell tehát írni a fogaranyat, a hajezüstöt, a vesekövet, a lábakban az ólmot, a hajlatokban a vasat, a vérben a cukrot stb., sőt a nyugdíjasok által kibocsátott („a kormány által végzett, szigorú mérésekkel megállapított”) gázok hasznosításáról is intézkednek.
Szellemes, de nem egyedülálló tréfáról van szó; az egyik menő román könnyűzene-együttes dallamára komponált szövegben például az idős, meggyötört hangú énekes azt kéri: bármit csinálhatsz velem, csak a nyugdíjamból ne vágj le.
A nép nagy többsége érti, és bizonyára értékeli a humort, s legalább pár perc erejéig, jobban érzi magát tőle. Kár, hogy ezt az állapotot nem lehet, mondjuk sürgősségi rendelettel, állandósítani. Pedig milyen jó volna a hatalom szempontjából, ha a jónép csak nevetne, tréfálkozna saját nyomorán. Elmondhatnánk: ez az ország tiszta röhej...
Hozzászólások