Kampány magyar módra

Alig két hónap van még hátra az országgyűlési választásokig, és Magyarországon egyre hevesebben dúl a kampányháború. A jobb- és baloldal részéről egyaránt folyik a sárdobálás, személyeskedő támadások, övön felül és övön alul egyaránt záporoznak az ütések. Csúnya, negatív, ki kell mondanunk: tipikusan magyar választási kampány. Ökölvívási szabályok nélkül.

Miután legalább egy éve próbálkoznak, a baloldali ellenzéki pártoknak nem sikerült közös platformot kialakítaniuk, nemhogy választási szövetséget nem tudtak összehozni, de a kampány hevében egymásnak is esnek.

Az LMP (Lehet Más a Politika) és a szocialisták kígyót-békát kiabálnak egymásra, sőt külön-külön miniszterelnök-jelöltet is állítottak. Az LMP Széll Bernadettet, míg a szocialisták és a Párbeszéd Karácsony Gergelyt indítanák. Karácsony egyébként az LMP-ből kivált társaival alapította 2013-ben a Párbeszéd Magyarországért pártot. Az LMP-ben ma is árulóként tartják számon.

Nem mellékes, hogy mindketten erősen Soros-elkötelezettek. Szél Bernadett egy migrációt segítő civilszervezet munkatársa volt a legutóbbi időkig, nemrég pedig afgán származású, szervezeti munkatársát próbálta bejuttatni a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának tanácsadói helyére. Miután az ellenőrzésen a jelölt elbukott, a képviselőnő hevesen tiltakozott, a kormánypárti képviselők pedig kivonultak a bizottság üléséről, mivel nem voltak hajlandók Széll Bernadett társaságában tárgyalni az ország biztonságát érintő ügyekről.

Az MSZP–Párbeszéd közös listáját Karácsony Gergely vezeti, őt követi Molnár Gyula, az MSZP elnöke és Hiller István, a választmány elnöke, és így tovább... Elnökök listája? Az. Halandó nem kerülhet fel rá.

A Medián közvélemény-kutató mérései szerint Karácsony Gergely, az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje személyesen igencsak jól jött ki a két párt megállapodásából. A legutóbbi, novemberi felmérés óta Karácsony ismertsége 12, népszerűsége pedig 10 százalékponttal nőtt, a népszerűségi listán be is érte Orbán Viktort.

A hízelgő népszerűségi eredményt némileg árnyalja, hogy az alkalmassági kérdésnél Karácsony jócskán elmarad a miniszterelnöktől. Itt 100-as skálán 47:34-re marad alul Karácsony Orbánhoz képest (az emberektől azt kérdezték, mennyire tartják alkalmasnak miniszterelnöknek az adott politikust).

Karácsonyt viszont vigasztalhatja, hogy tavaly június óta 11 százalékpontot emelkedett ezen a listán, illetve hogy a többi ellenzéki kormányfőjelölt még nála is alacsonyabb pontszámmal rendelkezik: Szél Bernadett 28, Vona Gábor (Jobbik) 27, Szigetvári Viktor (Együtt) 19 pontot kapott. Gyurcsány Ferenc, aki a DK listavezetője, nem miniszterelnök-jelöltje, 24 százalékot kapott.

A vagy-vagy kérdésre adott válaszokból viszont leszűrhető, hogy potenciálisan mekkora szavazói réteget tud egy adott jelölt elérni. Ha tehát az a kérdés, hogy Orbán vagy Karácsony, Orbán 44:27-re nyerne. (Karácsony Gergely népszerűségének valószínűleg ártani fog azonban, hogy bemutatta tanácsadói névsorát, amelyben hemzsegnek a köztudottan Soros-párti elkötelezett emberek.)

Egyébként, mint az a statisztikákból kiderül, jelenleg több mint 400 párt van Magyarországon, parlamenti helyet elérni azonban csupán 5-6 pártnak van esélye. Legtöbb kis formáció még a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat sem tudja összegyűjteni.

A magyar társadalom valószínűleg mégis leginkább Orbán Viktort látná szívesen a miniszterelnöki székben, hiszen ma a migránsok betelepítése a legnagyobb fenyegetés a polgárok szemében. Az emberek úgy érzik, a jelenlegi kormány az egyetlen biztosíték arra, hogy Magyarországból nem lesz migránsállam.

A Közép-Európában az utóbbi időkben lezajlott választások eredményei is arra mutatnak: a balliberális hatalomnak leáldozott a napja, és bármivel próbálkozik Brüsszel, az, hogy a polgárok akarata érvényesüljön – legalábbis ebben a régióban –, egyre inkább elkerülhetetlen.