Ki mint él…

Az egyesek alpári viselkedése miatt berekesztett közgyűlés végén Tóthpál Béla néhány elkötelezett pártfogója azt vetette a Nyugati Jelen tudósítójának a szemére, hogy az evangélikus belviszályról közölt eddigi cikkei nem pártatlanok, és bár a tollat ő fogja, a püspök irányítja a kezét írás közben…

A tények kedvéért: mi csak a helyzetet vázoltuk és vázoljuk a birtokunkban lévő bizonyítékok és dokumentumok alapján, hivatalos szervekre hivatkozunk, nem vádolunk, és nem ítélkezünk senki felett (sem tisztünk, sem jogunk, de ami a szemünk előtt történik, azt megírhatjuk). A vasárnapi közgyűlésig alulírott nem is találkozott, de még csak nem is beszélt Adorjáni Dezső püspökkel, továbbá kezdettől fogva megadta a megszólalás (védekezés, cáfolás, érvelés stb.) lehetőségét Tóthpál Bélának. Azután, hogy a püspökség a tavaly szeptember 10-i értesítőjében a nyilvánosság tudomására hozta, hogy Tóthpál Béla már nem a gyülekezet lelkésze, az „egyenlő távolságtartás” elvéhez tartotta magát a Nyugati Jelen teljes szerkesztősége. Tóthpál Béla ennek ellenére – miután kétszer is lehetőséget kapott, hogy nyilatkozzon (majd később a közleményeit is lehoztuk) – azt vetette a cikkíró szemére, hogy elferdíti a szavait, és azt mondta, hogy többet nem hajlandó nyilatkozni, sőt perrel fenyegetőzött. Holott csak annyi történt, hogy amit mondott, szembeállítottuk az egyházkerület képviselőjének a szavaival, illetve a fegyelmi bizottság vádjaival.

A lehetőséget tehát megadtuk, mint ahogy vasárnap Lukács Tibort – aki az aradi egyházközség felügyelőjeként lépett fel erélyesen a püspökkel szemben – is kétszer kértük arra, hogy nyilatkozzon, mondja el a véleményüket. Mindkétszer elhárított – de ezután ne vádoljon senki bennünket azzal, hogy nem adtuk meg a lehetőséget. Sőt a szerkesztőség ezután is nyitva áll bárki előtt.

Tóhtpál Béla neje, Renáta odáig ment, hogy gunyorosan megkérdezte a Nyugati Jelen tudósítójától, hogy „jól fizet-e a püspök úr?”. Ott is megtettem, és most is visszautasítom, a kollégáim nevében is: mi nem korrumpálunk, és nem vagyunk korrumpálhatók – mindegyikünk tisztességgel keresi meg a fizetését, ami olyan, amilyen.

De – miként a szólás tartja – ki mint él, úgy ítél.