Kisebbségek a háborúban

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos ukrán légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, „ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, és egyben a schengeni övezetből”. Hozzátette, „ez az ukrán állampolgár az elkövetkezendő években nem léphet sem Magyarország, sem a schengeni övezet területére”.

A kitiltott ukrajnai katonai parancsnok nem más, mint a kárpátaljai magyar Bródi Róbert, az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli rendszereinek – azaz drón-részlegének – főparancsnoka. A sajtóban neve ukrános változatban, Robert Brovgyiként is megjelenik, ahogy az erdélyi magyarok nevét is gyakran romános változatban tűntetik fel, mint például Ladislau Bölöni vagy Emerich Ienei. Nemzeti elkötelezettsége jeleként Bródi egyenruháján nem saját nevét, hanem a „Magyar” jelzést használja, drón-egységét pedig „magyar madaraknak” nevezte el. A közösségi médiában többször a magyarul, „Ruszkik haza!” bejegyzéssel zárja posztjait, egyértelműen utalva az 1956-os magyar hősökre.

Bródi „magyar madarai” egyre több támadást hajtanak végre Oroszország olajfinomítói és infrastruktúrái ellen, amivel komoly csapást mértek az orosz hadigépezetre. Bródi drón-részlege az ukrán hadsereg állományának csupán 2%-t teszi ki, viszont az oroszoknak okozott károk egyharmada az ő számlájára írható. A júniusi „pókháló” kódnevű hadműveletet – melyben 117 olcsó drón nagy pusztítást végzett a méregdrága orosz stratégiai bombázóknál, mélyen behatolva Oroszországba és emberi áldozatok nélkül – Bródi madárkái hajtották végre. Ennek nyomán Ukrajnában nagyra tisztelik a kárpátaljai magyar parancsnokot, Zelenszkij Ukrajna hőse és Aranycsillag, vagyis Ukrajna legmagasabb állami kitüntetéseit adományozta neki. A Budapesten oly nagy felháborodást keltő Barátság kőolajvezeték elleni múlt heti nagy csapás is a „magyar madarak” számlájára írható. Kijev szerint a támadások nem Magyarország (és Szlovákia) ellen irányulnak, céljuk az, hogy elvágják Moszkvát az olajbevételtől.

Zelenszkij elnök szerint felháborító, hogy „Magyarország kitiltotta területéről és az egész schengeni övezetből a magyar nemzetiségű ukrán állampolgár katonai parancsnokot”. Maga Bródi kemény hangon válaszolt Szijjártónak, azt üzenve, hogy a magyar kormány ne vállaljon többet, mint amennyit képes betartani, a schengeni övezet többi tagországa felülbírálhatja saját területén a magyar döntést. 

Bródi nem az egyetlen kisebbségi, aki Ukrajnáért harcol. Fegyir Sándor, Ukrajna budapesti nagykövete egy perc csenddel adózott az ország függetlensége alkalmával rendezett ünnepségen a 77 magyar származású katona emlékének, akik életüket adták Ukrajna szabadságáért. Az elsőt közülük, egy hivatásos katonát még 2014-ben gyilkolták meg az orosz agresszorok. A szintén kárpátaljai származású nagykövet szerint az ukrán hadseregben jelenleg 520–530 magyar nemzetiségű katona szolgál, hivatásos katonaként, önkéntesként vagy sorkatonaként, jócskán a magyarság lakossági aránya alatt. A legmagasabb rangú közülük éppen Bródi Róbert, aki önkéntesen jelentkezett 2022-ben.

Az észak-bukovinai román nemzeti kisebbség körében nagyobb volt az emberveszteség, legalább 140 katona vesztette életét a háborúban. 2001-ben mintegy 150 ezer magyart és 180 ezer románt regisztráltak Ukrajnában, azóta nem volt népszámlálás. A román nyelvűek száma 400 ezer körüli volt, de Ukrajna – akárcsak Moldova – külön nemzetiségként kezeli a románokat és moldávokat, mindenkit saját bevallása szerint.