Kiváltságosak

Megállapodtak a kormánykoalícióban, hogy a bírák és az ügyészek az utolsó nettó fizetésük 70%-t kapják majd nyugdíjként, mondta Kelemen Hunor. Szerinte a 65 éves nyugdíjkorhatárig tartó átmeneti időszak kérdése még tárgyalható. „Végső soron, ha kompromisszumot keresünk, úgy gondolom, részünkről, a koalíció részéről, a kormányzat részéről ez egy lehetőség arra, hogy megmutassuk: számunkra a társadalmi béke és az igazságos, tisztességes kormányzás a legfontosabb”.

A bírák és az ügyészek körömszakadtig ragaszkodnak kiváltságaik megtartásához, több mint két hónapja emiatt áll a bál Romániában. Hajszálnyi engedményre sem hajlandók, sőt a minapi egyeztetésen további bérpótlékot követeltek! A Bolojan-kormány ugyanis le akarja faragni a tarthatatlan kiváltságokat, Csoma Botond legutóbb túlzottnak és méltánytalannak nevezve azokat, az érintettek pedig ezt az igazságügy függetlensége elleni támadásként értékelik. Mintha attól, ha a bírák és ügyészek is ugyanúgy 65 évesen vonulnának nyugdíjba, mint minden más közalkalmazott és nem 48-50 évesen, vagy ha a nyugdíjukat ugyanúgy számítanák ki, mint minden más közalkalmazottnak, sérülne az igazságügy függetlensége. Nyugdíjuk a tervezett reform után is átlagosan havi 16 ezer lej (3200 euró) lenne, jegyezte meg Ilie Bolojan, vagyis nagyságrendekkel nagyobb, mint a többi nyugdíjasé.

Kérdéses, hogy a bírák és az ügyészek elfogadják-e ezt, miután a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) nemrég bűnügyi feljelentést tett Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes ellen állítólagos uszításért. A magas rangú jogászok szerint Gheorghiu azzal „uszított”, hogy elmondta, megérti a bírák és az ügyészek tiltakozását, mert nehéz lemondaniuk kiváltságairól, melyeket évtizedekig élveztek. „Belekeveredtek egy piramisjátékba, amelyik nem tarthat örökké”, mert a bírák és ügyészek eget-súroló nyugdíjai folyósításához máshonnan kell elvonni a pénzügyi forrásokat, esetleg éppen éhesen lefekvő vagy beteg gyerekektől. Tavasszal, amikor Călin Georgescut kitiltották az elnökválasztásról, George Simion videóüzenetben azt mondta, hogy a központi választási iroda tagjait a köztéren kellene elevenen megnyúzni! Az mégsem érte el az igazságügyiek ingerküszöbét, semmilyen feljelentést sem tettek, ott valahogy „nem sikerült” megtalálni a nyilvánvaló uszítást. A babadagi Nicolae Vădineanu alpári szavakkal gyalázta a magyarokat szociál-média bejegyzésében, többek között az országból való kiűzésüket emlegetve fölöttébb trágár módon. Tamás Sándor feljelentette az illetőt, a babadagi ügyészség viszont nem indított bűnügyi eljárást ellene, „szarkazmusnak” értékelve minősíthetetlen szavait! A busásan megfizetett „speciálisok” ott sem látták az uszítást, akárcsak a stadionokban rendszeresen elhangzó „ki a magyarokkal az országból” esetén. A kormányfő-helyettes asszony szavaiban viszont azonnal felfedezték azt. A CSM nemrég Kelemen Hunornak is nekiesett, mert televíziós interjúban kifogásolni merte kiváltságaikat.

Így dübörög az igazságszolgáltatás Romániában. Az utóbbi időben futószalagon engedik szabadon a korábban korrupcióért végleges döntéssel elítélt nagykutyákat, a folyamatban lévő dossziékat pedig addig csűrik-csavarják, amíg be nem következik az elévülés. Úgy fest, hogy az eget súroló anyagi juttatások és korkedvezmények nem függetlenné, hanem gátlástalanná tették a bírákat és az ügyészeket. A kormányfő-helyettes asszony elleni feljelentés akár a hatalommal való visszaélésnek is értelmezhető. Megfélemlítésnek mindenképpen, nehogy másoknak is felvetődjön a kaszt jellegű kiváltságaik megkérdőjelezése. Akár az ország kárára is, Románia ugyanis 230 millió eurós EU-támogatástól esik el, ha november 28-ig nem reformálja meg a bírák és az ügyészek nyugdíjrendszerét. Így működik az igazságszolgáltatás Romániában, illetve így fest a bírák és az ügyészek „szolidaritása” és társadalmi „érzékenysége”.