Kormánygépet akarok!

A napokban kellemetlen meglepetés ért, amikor eljutott a tudatomig, hogy szülőhazám államfője a minap bérelt repülőgéppel tett látogatást a Felkelő Nap óceánon túli országában.Tudtam, mondhatnám az egykori rossz tanulóval, de elfelejtettem.Hát most eszünkbe juttatták, hogy Románia nem rendelkezik az államfő rendelkezésére álló légi járművel, amely bármely pillanatban elröptethetné a világ akármelyik tájára. Persze az utóbbi félmondat amolyan újságírói makutyi duma, az államfők nem röpködnek csak úgy, hirtelen szeszélytől vezérelve messzi tájakra – mert hogy tudna a fogadó ország a reptéren vörös szőnyegről, díszgárdáról, gépkocsisorról, helikopterről stb. gondoskodni, ha nem tudnának egy főméltóság érkezéséről? Mit mutatnának a – szintén nem értesített – tévéadók? Fogjam rövidebbre: Romániának nincs, pillanatnyilag, elnöki, vagy kormány-repülőgépe. Ami szerintem blamázs és imázs-veszteség.Bezzeg úgy 35 esztendeje a Kárpátok Géniuszának, az ország legszeretettebb fiának stb. (a felsorolást helyszűke miatt kihagyom) volt elnöki gépe, amit utódja 1990 után is használt párszor. Úgy tucatnyi évvel ezelőttig a Romavia légitársaság biztosította az állami vezetők hivatalos légi szállítását, amíg a cég csődbe ment. 2013-ig a Tarom állami légitársaság biztosított két gépet az állami utak számára, amíg a cég kereskedelmi forgalomba állította azokat az általa repült útvonalakon (már akkor nagy bajban volt), így bizonytalanná vált, mikor állnak az állami vezetők rendelkezésére. 2017-ig azonban az elnöki hivatal továbbra is a Tarom szolgáltatásait vette igénybe, amíg 2016-tól az együttműködés ellehetetlenült, mivel a légitársaság nem tudta folyamatosan biztosítani a gépeket, amikor éppen szükség lett volna rájuk, ugyanakkor drágábban is számította fel a bérleti díjukat – olvassuk a Kronika honlapján.Hogy mibe kerül egy bérelt repülőgép bérleti díja, arról nincsenek megbízható adataink, mert azok államtitoknak (!?) számítanak. Egyes – megbízhatónak nem minősíthető – források szerint a Klaus Iohannis elnök japáni látogatásakor használt gépének bérlési díja úgy 350 ezer euróba került. (Az adatokért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.)A cikkünkben tárgyalt téma azonban az: kell-e vagy sem Romániának elnöki (avagy kormányzati) repülőgép?A világ számos táján ez régóta nem kérdés. Amely állam, ország ad magára, az természetesen – nagyságától, gazdasági potenciáljától függetlenül – saját elnöki (esetleg + kormányzati) repülőgépet tart üzemben. Mert hogy nézne ki, hogy Urumbaburu első személyisége közönséges, menetrendszerű légijáraton utazna, mondjuk, New Yorkba, vagy Tokióba? Ilyen meggondolásokból bontakozott ki Romániában az elmúlt napokban vita. Alulírottnak, hazája elkötelezett polgáraként eleve az az álláspontja, hogy az ország megválasztott vezetőjének biztonsága és kényelme – de főleg és mindenekelőtt az állam presztízse – okán kell egy elnöki–kormányzati repülőgép.Jó, talán nem olyan nagy és drága, mint az Amerikai Egyesület Államoknak (az Air Force One állítólag rakétaelhárító rendszerekkel is ellátott légi erőd, csak kevesen tudják, hogy mibe került), de egy tisztességes, jól felszerelt, hosszú utazáskor is megfelelő kényelmet nyújtó repülő.Mi kellene hozzá? Pénz. Az kétségtelenül kellene, nem is kevés. A gép megvásárlásához, az állandóan készenlétben tartott személyzethez, a karbantartáshoz stb. stb.Románia az utóbbi időben – szigorúan személyes, tán nem is helytálló megállapítás – gazdasági erején felül költekezik, kiadásainak fedezésére sorra vesz fel (nem kis kamatú) kölcsönöket. Hogy ez mennyire éri meg, az más cikk témája lehetne. De az elnöki repülőgép...Presztízs, imázs szempontjából mindenképpen kell. (Igazodva a kor trendjéhez.) Hogy gazdasági számítás szempontjából kell-e, nem tudom.Honpolgári büszkeségem azt mondja: kell nekünk az elnöki, kormányzati gép. Ha belehalunk, akkor is...