Koronavírus-eredet

Nincs egyetértés az amerikai kormányzatban arról, honnan számazik a koronavírus, az FBI igazgatója mégis azt mondta: hivatala a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy egy laborból eredhetett. Ez az első alkalom, amikor a szervezet valamelyik vezetője nyilvánosan megerősítette, mi áll a vizsgálatról szóló dokumentumban.Christopher Wray szerint az összes lehetséges forgatókönyv közül az a legvalószínűbb, hogy a koronavírus egy kínai állami laboratóriumból kerult ki Vuhanban. Az elmúlt napokban több amerikai hírszerzési dokumentum is kiszivárgott a fősodrású (azaz balliberális) amerikai sajtóba az üggyel kapcsolatosan. Biden még 2021-ben, az elnöki beiktatása után adta ki a feladatot, hogy derítsék ki, honnan származik a koronavírus. Ennek az eredményei érkeznek most.Fölöttébb gyanús fejlemény. A pandémia jóformán lejárt, a korlátozásokat szinte mindenütt feloldották, többféle védőoltást dolgoztak ki, melyekkel több millió embert oltottak be – a világ közvéleménye már-már meg is feledkezett a koronavírusról. Miután 2020-ban és 2021-ben a járvány állt a figyelem központjában, tavaly óta az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió került reflektorfénybe. Az USA mégis előkotorja a koronavírus ügyét. Ráadásul úgy, hogy lényegében semmi újjal nem rukkolt elő, maguk a szakértők is elismerik, hogy semmilyen egyértelmű bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy a vírus kínai laboratóriumból származna, csupán ezt tartják a legvalószínűbb eredetnek az összes megvizsgált lehetőség közül. A tengerentúli fősodrú sajtó pedig nagydobra veri, az a fősodrú sajtó, amely annak idején kritikaözönt indított Trump elnök ellen, amikor kínai vírusnak nevezte a SARS-CoV–2-öt.Az egész ügy ráadásul akkor pattant ki, amikor Washington azzal vádolja a kínai vezetést, hogy fegyverekkel szándékszik segíteni Oroszországot. Burkolt amerikai figyelmeztetés Kínának?Kína nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, politikailag kiállt Moszkva mellett nemzetközi fórumokon. Fegyveres segítséget azonban nem nyújtott, bármennyire is kérték az oroszok. Sőt, rendszeresen meg is alázta őket. Kína nem volt hajlandó a precíz modern rakéták (és egyéb korszerű fegyverek) gyártásához szükséges mikrocsipeket közvetlenül eladni Oroszországnak, hanem arra kényszerítette utóbbit, hogy tömegesen vásároljon – feláron – hűtőszekrényeket, mosógépeket és hasonló háztartási gépeket, majd szerelje ki belőlük a mikrocsipeket. Az oroszok háborús kudarcának egyik legjelentősebb eddigi haszonélvezőjeként (Törökország mellett) Kína jelentősen növelte az Oroszországból származó energiafelvásárlást, megalázóan drasztikus diszkontárat szabva, melyet az oroszok kénytelenek voltak elfogadni. Kína csupán mellékes, nem letális katonai felszereléseket adott el az oroszoknak, például katonai egyenruhákat, bakancsokat, golyóálló mellényeket, acélsisakokat, távcsöveket, éjszakai látóberendezéseket és hasonlókat. Fegyvereket viszont nem.Az USA tehát azt üzenné Kínának, hogy ne lépjen tovább? De lehet, hogy nagyon melléfog, és Kínában teljesen másképp értelmezik Washington üzenetét, amolyan fölösleges szurkálódásnak, ami akár az ellenkezőjét is kiválthatja: Kína fokozza a kiszolgáltatott Oroszország támogatását, akár fegyverekkel is. Geopolitikai és anyagi megfontolásokból egyaránt.