Korrektség

Ismét plágiumbotrány rázza meg a kormányt. Több mint 2000 aláírásra alapozva, a romániai értelmiségi elit Ponta doktori címének visszavonását kéri Ecaterina Andronescu tanügyminiszter asszonytól. Két fórum ugyanis egyértelműen megállapította a plágiumot.

Csakhogy Andronescu fölött is a plágium gyanúja lebeg, neves brit és amerikai egyetemek professzorai egyöntetűen ezzel vádolják a tanügyminiszter asszonyt. A politikai hatalmasságok „tudományos” munkáinak átfésülése azonban belföldi, civilszervezet kezdeményezésére történik, s egyre többször vetődik fel a plágium – azaz másvalaki szellemi munkája jogtalan elsajátításának – alapos gyanúja.

Nem itt-ott előbukkanó kivételekről van szó, hanem aggasztóan gyakori jelenségről. S ez még csak a jéghegy csúcsa, a „dolgozatok” átvizsgálása csak most kezdődött el.

Sajnos nem ez az első eset, amikor szemügyre véve a dolgokat, a csalás általános jellegére és félelmetes méreteire derül fény. A kamerák bevezetése, például, felére csökkentette az érettségi siker arányát. A szociális segélyezettek dossziéinak tavalyi átfésülése 70%-t (!) meghaladó csalást derített ki egyes megyékben. Az EU-s pénzalapoknál szintén jelentős csalás gyanúja vetődött fel, Brüsszel ezért is függesztette fel nagy részüket. A DNA és az ANI által felgöngyölt ügyekről nem is beszélve.

A csalás bődületes méreteinek láttán, belföldön és külföldön egyaránt felvetődik a kérdés: lehetséges-e egyáltalán, hogy Románia bármit is korrektül lebonyolítson külső felügyelet nélkül? Kompatibilis-e egyáltalán az országunkban uralkodó „erkölcs” az európai értékrenddel?

Sajnos nemcsak a csalás félelmetes elterjedése, hanem a hozzá való viszonyulás is sokkoló az európai értékrend szemszögéből. Plágiumbotrány előfordul máshol is, csakhogy a társadalom ezt nem tűri el: Schmitt Pál magyar köztársasági elnök, vagy Theodor zu Guttenberg német honvédelmi miniszter politikai pályafutása véget ért a plágium nyomán, míg Ponta újabb kormányfői babérokra törekszik!

Vagy talán ez a különbség Európa és a Balkán között?