Post festum – amolyan eső után köpönyeg – módra kerül elő a téma, de hát nem lehet róla lekésni: állandóan időszerű, sőt pillanatnyilag aktuálisabb, mint valaha: a december 9-i korrupcióellenes világnap előestéjén előkerült adatok ugyanis nem hogy a korrupció mérséklődését, de jelentős növekedését mutatják.
A Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezet berlini titkársága 1995 óta évente készít jelentést a világ több mint 150 országáról. A korrupció-érzékelési index (CPI) 13 szempont alapján, nullától tízig terjedő skálán osztályozza az országokat; a tízes a teljes korrupciómentességet jelentené (ha volna ilyesmi), s minél kisebb a szám, annál korruptabbnak ítélik az illető országot a nemzetközi és a helyi elemzők és üzletemberek. A korrupciót, természeténél fogva, lehetetlen pontosan mérni, mint a súlyt, időt, távolságot stb., a CPI tehát egy érzést, véleményt, meggyőződést tükröz, ami azonban az emberi magatartás, viszonyulás szempontjából elsőrendű fontosságú.
Romániában a polgárok 87 százaléka szerint a helyzet romlott, a korrupció nőtt, jó négyötödének nincs bizalma a kormányzat korrupcióellenes erőfeszítéseiben, s ha tavaly 12 százalék vallotta be a megvesztegetést, számuk idén megháromszorozódott.
A román – vonja le a következtetést a Transparency International – Európa legkiábrándultabb nemzete.
Pedig hát a vén kontinens helyzete amúgy nem rózsás: a megkérdezettek 73 (Észak-Amerikában „csak” 67) százaléka vélte úgy, hogy romlott a helyzet. Románia 3,7-es pontszáma az EU-ban a legrosszabbak egyike (a Bulgáriáé 3,6), de némely nem uniós szomszédjánál jobb (Ukrajna 2,4, Moldova 2,9, Szerbia 3,5). Rosszabb viszont a Magyarországénál (4,7), és persze nagyon messze van az élvonaltól: Dániától (9,3, Új-Zélanddal és Szingapúrral világelső), Svédországtól, Finnországtól (9,2), Norvégiától (8,6). A világ legkorruptabb országa Szomália (1,1), de 1,4 ponttal Afganisztán és Mianmar (egykori Burma) is a legutolsók közötti.
Az alapvető kérdés nyilván az: lehet-e egyáltalán küzdeni a korrupció ellen? A válasz: igen, ám hosszú és nehéz harcra kell számítani. Amíg a hazai polgárok nagy többsége a politikai pártokat és a parlamentet érzi a legkorruptabb intézményeknek, sikerről szó sem lehet.
Hozzászólások