Köszönet orosz módra

Egy hét sem telt el azóta, hogy Trump elnök vörös szőnyeggel fogadta Putyint Alaszkában, s az oroszok Kárpátalját lőtték, pontosabban a részben magyar lakosságú Munkács városát, még pontosabban az annak külvárosában működő amerikai tulajdonú gyárat. Az orosz rakétatámadás szerencsére nem szedett emberi áldozatot, holott 600 alkalmazott dolgozott az éjszakai műszakban, amikor csütörtök hajnalban becsapódtak a rakéták. 23 ember azonban megsérült és orvosi ápolásra szorult.

A rakétatámadás üzenetértékű, Trumpnak is, Ukrajnának is. Zelenszkij következetesen amerikai biztonsági garanciákéért fordult Trumphoz, jelezve, hogy azok nélkül az oroszok bármikor újjáindíthatják agressziójukat. Trump viszont éppen azzal győzködte az ukrán vezetést, hogy az Ukrajnában működő amerikai beruházások ilyen garanciát jelentenének, mert az oroszok nem merik megtámadni azokat. A munkácsi üzembe csapódó robotrepülők ezt egyértelműen megcáfolták, illetve jelezték Ukrajnának, hogy az orosz csapások még a legtávolabbi területét is célba veszik. Munkács ugyanis kevesebb, mint 40 kilométerre fekszik a magyar határtól, Huszt, a másik kárpátaljai város, amelyet orosz támadás ért csütörtökön pedig olyan 30 kilométerre a román határ Szatmár megyei szakaszától.

Így „köszöni” meg Putyin az amerikaiaknak a háború lezárására tett erőfeszítéseket. Hivatalba lépése óta Trump ugyanis komoly lépéseket tett ez irányba, nyomást gyakorolt Kijevre a területi engedmények elfogadására, személyesen tárgyalt Putyinnal, megbotránkoztatva ezáltal európai szövetségeseit, és kitéve magát a sajtó támadásainak. Sőt, Alaszkában még a tűzszüneti követeléséről is lemondott, holott az európaiak egyöntetűen ragaszkodnak, hogy a béketárgyalásokra fegyverszünetben kerüljön sor. Cserében nem kapott semmit. Putyin hajszálnyi engedményre sem volt hajlandó, továbbra is maximális követelésekkel áll elő. 

Trump kiáll a békéért, felesége levélben kéri a civilek elleni támadások – főleg a gyerekek elleniek – leállítását, Európa következetesen fegyverszünetre szólít, Putyin viszont a markába nevet, nem állítja le az öldöklést, éppen ellenkezőleg, fokozza azt. Mindenki békét – vagy legalább fegyverszünetet – követel, egy ember csökönyössége viszont lehetetlenné teszi azt. Vajon meddig tűri ezt az ultimátumról lemondó Trump? Mikor csap végre az asztalra, és jelzi Putyinnak, határozottan, hogy elég a vérengzésből? Mikor gurul végre dühbe, és kényszeríti békére az orosz diktátort?