Látszatok

Február 19-én és 20-án az egyik tekintélyes közvélemény-kutató intézetünk feltette a kérdést kiszemelt alanyainak: helyesnek tartaná-e, ha a hamarosan sorra kerülő alkotmánymódosítás után az állam minden polgárának elküldené az ország alaptörvényét.

A megkérdezettek 88 százaléka igennel válaszolt, 75 százaléka pedig azt állította, hogy ebben az esetben el is olvasná a dokumentumot.

Az igazsághoz tartozik, hogy a magasabb iskolázottak közül kevesebben töltenék az idejüket alkotmányolvasással.

Nem itt van azonban a bökkenő, hanem abban, hogy maga a kérdésfelvetés rossz.

Nem a kész, parlament és népszavazás által elfogadott alaptörvényt kellene megküldeni a polgároknak, hanem az új alkotmány tervezetét, s akár azt is megkérdezhetné saját polgáraitól az állam, hogy van-e valamilyen észrevételünk, javaslatunk, kiegészítésünk vagy kifogásunk a politikusok és magas képzettségű jogászok által papírra vetettekkel kapcsolatban.

Itt van például az államforma kérdése, nevezetesen az, hogy elnöki, félelnöki, vagy parlamenti köztársaságban kívánna-e inkább élni a lakosság többsége.

Csakhogy ilyesmit nem kérdeznek, mint axiómát ismételgetik, hogy a nép közvetlenül akarja megválasztani elnökét, ez van, ezt kell szeretni, legfeljebb arról lehet vitázni, hogy az államfőnek még több, vagy kevesebb jogköre legyen-e – nálunk szó sem lehet arról, hogy a parlament döntsön az államelnök személyéről.

Csak mellesleg említem itt, hogy a monarchisták is mozgolódni kezdtek, s bár a királyság felélesztése gondolatának alig lehet köze a realitásokhoz, a monarchista mozgalmak erősödni kezdtek.

Félő, hogy a Crin Antenescu által vezetett alkotmánymódosító bizottság ismét olyan alapvető törvényt másol össze régi és külföldi szövegekből, amelyet a politikus a saját személyére szab, ahogy azt Iliescu is tette a rendszerváltás utáni alkotmánnyal. Így az olyan tákolmánnyá válhat, amelynek nem sok köze lehet a jelenlegi és jövőbeli életünkhöz, egy olyan Romániához, amely megfelelhetne az Európai Unió jelenlegi és jövőbeli normáinak.

Ha cinikus lennék, azt mondanám, hogy legalább a látszat kedvéért minket is megkérdezhetnének, hogy mit írjanak az alkotmányba.