Lesz Európa Turisztikai Fővárosa?

Érdekes kezdeményezés látott napvilágot nemrég két európai parlamenti képviselő részéről. Ujhelyi István szocialista és Renaud Muselier néppárti európai parlamenti képviselők a franciaországi Marseille-ben tartott sajtótájékoztatójukon azt javasolták, hogy az uniós intézmények – az Európa Kulturális Fővárosa címhez hasonlóan – hozzák létre az Európa Turisztikai Fővárosa címet. Azt minden évben legfeljebb három tagállami város, illetve régió kaphatná meg a szakmai szervezetek, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Régiók Bizottsága döntése értelmében.

A turizmus a harmadik legerősebb gazdasági húzóágazat kontinensünkön, tavaly több mint 445 millióan látogattak Európába – érvelnek a képviselők –,  közel huszonötmillió embernek biztosít megélhetést, és közel 350 milliárd euró éves bevételt teremt, az uniós tagállamok nemzeti össztermékének közel tíz százalékát állítja elő.

Budapestet sokan Európa legszebb fővárosai közé sorolják, sőt 2014-ben a második helyet is elnyerte. Az utóbbi évtizedben Róma, Párizs, Prága előzte meg, de előfordult, hogy Szófia is előkelőbb helyen szerepelt.

Mostanában valószínűleg az növeli népszerűségét, hogy Magyarországon elenyésző a migránsok száma, így a korábban egyik legveszélyesebbnek minősített Budapest manapság a biztonságosak közé tartozik. Legalábbis a nemzetközi terrorizmus szempontjából. A hazánkat uticélként ajánló ügynökségek és magazinok kiemelik: a nyugat-európai fővárosok, (Párizs, Brüsszel) mostanában „robbanásveszélyesek”, a migránsáradat a turisták életét is megkeseríti Görögországban, és az egykor legendásan gyönyörű Kievbe ma már nem nagyon utazik senki. Mégsem csak Budapest esélyes, ha Magyarországon keresik Európa Turisztikai Fővárosát – állítják a szakértők. Szeged, Sopron, Eger, de még Miskolc is olyan vonzó lehetőségeket tud felmutatni, amelyek esélyessé teszik őket.

Egy pillanatra azonban kilépnék a kis Magyarországról, és nézelődnék Temesváron, Kolozsváron, vagy Nagyváradon is. Turistaként öröm lenne ellátogatni Aradra, Brassóba, Nagyszebenbe, Segesvárra is – és sértődés ne essék, ha Erdély valamennyi városát nem sorolom itt fel, hiszen mind figyelemre méltó turisztikai célpont. Sőt, mifelénk a falusi turizmus színvonala is „fővárosi”.

Nyilván, ha a kezdeményezés teret nyer, ha elfogadja az Európai Parlament, még sokáig kell várni, amíg a nagy európai országok nagyobb-kisebb városait lekörözzük infrastruktúra, kiszolgálás, de főleg tisztaság terén, noha az árak most is Kelet-Európában a legkedvezőbbek. Az azonban kétségtelen, hogy ha a terv megvalósul, lesznek helyek a kies Kárpát-medencében, ahol az élet sokkal könnyebb és szebb lehet az idegenforgalom fellendülésének köszönhetően.