Mit fognak inni unokáink?

Hétfőn, november 28-án megkezdőd0tt Budapesten a 2016. évi Víz Világtalálkozó. 117 országból közel 1800 résztvevő és 600 szakkiállítás-látogató regisztrált. A konferencia három napján állam- és kormányfők, miniszterek, nemzetközi szervezetek magas rangú tisztviselői, az üzleti és tudományos élet szereplői, bankárok, valamint a civil társadalom képviselői vitatják meg a víz, a szanitáció és fenntartható vízgazdálkodás legjelentősebb kérdéseit.

Gondold csak meg, kedves olvasóm, te mindennap érintkezel vele, meg is iszod sőt, a WC-t is ivóvízzel öblíted. Afrikában viszont a nők 6-10 kilométert is gyalogolhatnak érte, és minden cseppje aranyat ér. 70%-ban megtalálható bolygónkon, de csupán 1%-a iható. Sokszor bele sem gondolsz, amikor fogmosás közben a csapot folyatod, vagy egy tele kádnyi vízben áztatod magad, hogy közel kétmilliárdan ezt soha nem tapasztalhatják meg. Étel nélkül hetekig, víz nélkül azonban csak néhány napig tudunk életben maradni.

És a fertőzött víz több embert öl, mint az összes fegyver együttvéve. Számos helyen a világban a szemét is szennyezi a vizet. Álljon itt egy-egy „népszerű” hulladék lebomlási ideje vízben: újságpapír – 1,5 hónap, almacsutka és mag – 2 hónap, cigarettacsikk – 10-12 év, konzervdoboz – 50 év, PET-palack – 450 év, műanyag szatyor – 200-1000 év...

Vajon hányan mennek el az utcán egy folyó csap mellett anélkül, hogy elzárnák azt? Erre keresték a választ a Budapesti Víz Világtalálkozó alkalmából egy néhány órára kitelepített kúttal Budapesten, a Nyugati téren. A térre kihelyezett folyamatosan folyó csap mellett több mint ezren mentek el a mintegy 5 órán át tartó kísérlet idején. Ebből 43-an zárták el azt – azaz minden 24. ember figyelt fel a pazarlásra. Többen megálltak, nem tudták eldönteni, hogy elzárják-e a csapot vagy sem, de végül továbbmentek. Volt, aki ivott is belőle, de aztán mégis hagyta tovább folyni a vizet. A kísérletből kiderült, hogy az idősebbek víztudatosabbak, mint a fiatalok – azok közül, akik elzárták a csapot, 60% a 60 évesnél idősebb korosztályból került ki. Bele sem gondolunk, mennyi vizet használunk el egy-egy nap során. És nemcsak a mindennapi fogyasztásra kell gondolni, amely a főzéshez, tisztálkodáshoz, öntözéshez szükséges. Például a pólóhoz, amit viselünk, 2700 liter vízre van szükség, a farmerünk 8000 liter vízbe került. Egy darab tojáshoz 20 liter víz szükséges, amíg el nem fogyasztjuk. Több mint egymilliárd ember él a földön egészséges ivóvízhez való hozzáférés nélkül. Figyelembe véve az egyre növekvő vízigényünket és a föld véges vízkészletét, a tudatos vízfogyasztás a közeljövő egyik legnagyobb kihívása.

„A víz a 21. század egyik legfontosabb kérdése – mondta Áder János, akinek jelenlétében bemutatták a Magyar Posta által a napokban kibocsátott egyedi bélyeget. – Nem csupán arról van szó, hogy tudunk-e megfelelő mennyiségű élelmet termelni, de a víztől függ az ipari fejlesztés, a környezeti fenntarthatóság, az egészségügy, hiánya pedig politikai konfliktusokhoz vezethet.”

A vezetékes ivóvíz minősége a világ legfejlettebb térségeiben is sok helyen okoz gondot. Sokan az Afrikából elindult tömeges népvándorlás egyik okának is ezt tartják.

A víz kiváló minősége és bősége a Kárpát-medencében kivételes. De míg Európában és az Egyesült Államokban elsősorban a víztisztítási technológiák tökéletesítése jelent megoldandó feladatot, addig a világ számos országában nemhogy a vezetékes ivóvíz minősége, hanem már magához az élet fenntartásához szükséges vízhez való hozzájutás is problémát jelent. Az emberiség csaknem egyharmadának ez már napjainkban is tartós vagy átmeneti gondokat okoz, és becslések szerint a vízhiány sújtotta népesség száma az évszázad közepére akár az ötmilliárdot is elérheti.

„Mivel a víz minőségére elsősorban a civilizációs tevékenységek jelentenek veszélyt, sürgető, hogy mielőbb civilizációs válaszokat lehessen találni erre az emberiség előtt álló problémára. Ahogy a veszélyt is maga az ember idézte elő, úgy a megoldás is az emberen múlik. Megközelítőleg 15 évünk van arra, hogy a vízgazdálkodásunkat fenntarthatóvá tegyük, még mielőtt a klímaváltozás mainál súlyosabb hatása a mostani vízügyi problémáinkat kezelhetetlenné tenné. Óriási a feladat, amely minden országot próba elé állít, és mindenkinek a tudását és összefogását igényli. A következő évekre sokkal inkább érvényes, mint bármikor korábban, hogy a víz az élet, az együttműködés és a fejlődés forrása. Ne feledjük: a víz összeköt minket, és a cselekvés felelőssége is mindannyiunké” – mondta Áder János köztársasági elnök vasárnap reggel a Kossuth Rádióban.

A szakemberek tanácskozása és a tervezett közös nyilatkozat minden bizonnyal hasznos és szükséges, ám valamennyiünk napi odafigyelése és takarékossága sokat segíthet abban, hogy unokáinknak is legye friss, tiszta vize.