Munkaünnep

Május hó első napja a munka, a munkások ünnepe. Megharcoltak érte, 1886-ban Chicagóban munkások vére folyt a szakszervezetek által a nyolcórás munkaidő bevezetéséért rendezett sztrájk és tüntetés alkalmával. 

Az előzmények azonban régebbiek: Angliában az utópista szocializmus atyja, Robert Owen gyáros létére már a 19. század elején megfogalmazta a „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés” gondolatát. A II. Internacionálé, a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése 1891-ben május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánította, 1904-ben pedig megfogalmazódott, hogy „a Föld összes országában kötelező minden munkás-proletár szervezetnek május elsején felfüggeszteni a munkát mindenhol, ahol az a munkások testi épségének veszélyeztetése nélkül csak lehetséges”.

Azóta a világ számos országában hivatalos munkaszüneti nap, amelyen a munkásság gazdasági és szociális vívmányairól, vagy ezek hiányáról emlékeznek meg. Helyenként akár tüntetésekkel, másutt vidám majálisokkal, szórakozással. A nyolcórás munkaidő – nem beszélve a bérből való tisztességes megélhetésről – azonban sokfelé a világban még mindig csak álom, a május elseje eszméje ilyen vonatkozásban nem veszített időszerűségéből.

Az idei május elseje nevezetessége, hogy Ausztria és Németország megszünteti a közép-európai tagországok munkavállalóit sújtó eddigi korlátozásokat, s ott az EU-hoz 2004-ben csatlakozott tagállamok polgárai szabadon vállalhatnak munkát (a többi tagállam e korlátozásokat már korábban feloldotta). Romániára és Bulgáriára a rendelkezés azonban nem vonatkozik, nekik ki kell várniuk a csatlakozásuk óta eltelő hét esztendőt. Egyes várakozások szerint újabb munkaerő-exodus indul, a külföldiek főleg a betegápolásban és az idősellátásban, az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban, illetve általában a szolgáltató szektorban remélhetnek munkahelyeket. Alighanem kisebb bérért, mint a helybeliek (Németországban nincs országos kötelező minimálbér), a vendégmunkások persze így is többet kereshetnek majd, mint hazájukban, amelyet megélhetési okokból kénytelenek elhagyni.

Május elseje egyébként katolikus ünnep is: Munkás Szent József ünnepét 1955. május 1-jén rendelte el XII. Piusz pápa.