Nem kérek a műgyümölcsből!

<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:none; mso-layout-grid-align:none; text-autospace:none; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:EN-US; mso-fareast-language:ZH-CN; mso-bidi-language:HI;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:72.0pt 90.0pt 72.0pt 90.0pt; mso-header-margin:36.0pt; mso-footer-margin:36.0pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

Friss hazai gyümölcsöt kerestem. Olyat, amiben még kukacot is találok. Olyat, ami nincs telepumpálva mindenféle méreggel. Ami, ha külsőre nem is annyira tökéletes, de ízre és tápértékben olyan, mintha a kertből szakítottam volna le. 

A gyümölcsöt, zöldséget, ha időm engedi, szeretem a piacról venni, a hazai termelőktől. Bár egyre kevesebben vannak. Nem fogok törökországi almát venni, mikor nálunk, a Hegyalján is megterem. Csak mostanában az a gond, hogy az ember nem is tudja, mit vásárol. Hisz legújabban arra a gyümölcsre is rámondják, hogy hazai, melyet több ezer kilométerről szállítottak le. Másrészt ebben az őrült tempóban nem mindenkinek van ideje kijutni zárás előtt a piacra. Egy egész napos fárasztó munka után, este az embernek már csak a hipermarket marad, ahol aligha kap minőségi, hazai gyümölcsöt. És ilyenkor gyorsan bepakolja a kosarába azt, amit talál.

Amikor legutóbb a piacon megálltam a „pöttyös”, itt-ott megbarnult almát áruló asszony előtt, arra gondoltam, ez a „mi almánk” és vettem is két kilót. A kimérés közben halkan megkérdeztem: „Ugye ez nem import áru?” Mire az asszony kedvesen és csöndesen, hogy mások ne hallják, azt felelte: „Nem engedi a lelkiismeretem, hogy hazudjak magának”. A tekintetéből megértettem, hogy nem, nem a mi almánk. Nem minden az, aminek látszik.

Régóta nem eszem az alma haját. Hisz még mosogatószerrel sem lehet lemosni róla a fényesítő gyantát. A félbevágott alma húsa azonnal megbarnul a levegőn. Egy ilyen tökéletes „szuper-alma” húsa másnap is fehér. Vajon miért? Ki lehet próbálni! És ezt esszük. A szuper-, hipermarketek pultjai roskadoznak a török pityókától, a litván répától, a francia karfioltól, az ízetlen paradicsomtól, s hadd ne soroljam. Tökéletes dekorációnak is megfelelnek, hisz fényesek, hibátlanok és sokáig elállnak. Pedig nálunk is megteremnek és sokkal táplálóbbak. Csak ki kell várni beérésüket.

Sajnálom a kistermelőket, s örülök, hogy még találok a kertből Mari néni által leszakított friss petrezselymet, zöld salátát, zellert. Hogy még van lehetőségem válogatni. Hogy találok mást is a vacak, vegyszerrel agyonspriccelt műanyagokon kívül. Még igen. De ki tudja, meddig...