Nem lesz háború, emberek!

Azzal fenyeget hetek, tán hónapok óta a világsajtó, a Nyugat, a NATO, hogy Oroszország háborúra készül Ukrajna ellen. Csapatösszevonások a határ közelében, hadgyakorlatok a tengeren stb.

A háborút szívből utálom, és elítélem – noha elismerem, voltak a történelemben jogos háborúk is –, de tudom, hogy azok mindannyiszor elképzelhetetlen emberi és anyagi áldozatokkal jártak. S ha egykoron nagyjából a test test elleni küzdelmekkel, vagy a viszonylag csekély hatótávolságú fegyverekkel dőlt el az összecsapás sorsa, napjainkban már több tíz, száz, uram bocsá’, ezer kilométerekről indított szörnyetegek dönthetnek győzelemről, vereségről.

Ez utóbbiakat azonban egyelőre zárjuk ki.

Ma – és jó pár évtizede – ott tartunk, hogy a sokezer kilométeres hatótávolságú pusztító fegyverek felhasználása elképzelhetetlennek tűnik. Hiába vannak „csalhatatlan” elhárító rakétafegyverek, a potenciális ellenfelek tudják: a „végső megoldáshoz” folyamodónak legalább annyi veszteni-, mint nyernivalója van.

A „csodafegyvert”, amivel az őrült náci vezér fenyegette a második világháborúban, bukásának küszöbén ellenségeit (be is vetette, sikertelenül), már réges-rég túlhaladtuk.

A „végső”  fegyver ma – senki előtt sem titok – a teljes, kölcsönös megsemmisülést, a Föld pusztulását „eredményezné”. Tehát eleve bevethetetlen, alkalmazhatatlan.

Maradnak a hagyományosak – gyalogságiak, tüzérségiek, szárazföldiek, légiek, tengeriek. Elég hatékonyak, pusztítóak a félelem, a pánik felkeltéséhez, ahhoz, hogy háború esetén százezrek halálához, mérhetetlen anyagi károkhoz vezessenek.

Pillanatnyilag két nagyhatalom, Oroszország és a (hivatalosan nem nagyhatalom) NATO – benne főleg és mindenekelőtt az USA – néz szembe a nem NATO-tag Ukrajna határainál.

Az utóbbi napokban több remek BBC-produkciót láttam az állatvilágról.

Arról, hogy a hímek adott esetben vérre menő csatákat vívnak a nőstények kegyeiért.

A párhuzamot a nagyhatalmakra kiterjesztve aligha tévedek nagyot. Politikai, geopolitikai, gazdasági (stb.) érdekekből indulva minden alfahím-nagyhatalomnak területe és alárendeltsége megőrzése a fő feladata.

Oroszország a Szovjetunió három évtizeddel ezelőtti felbomlását követően jó ideig kiszorult – most, mintegy tíz esztendeje nagyhatalomként újra visszatért a világpolitikába, s ezt demonstrálni is akarja. Annak dacára, hogy a Nyugat, főleg amerikai nyomásra, „patás ördögnek” nyilvánította, és mindenféle szankcióval sújtotta.

Az Ukrajna körüli mai hisztéria, szerintem, inkább mesterségesen szított, mint valóságos.

„Bizonyos hírforrások” szerint az Ukrajna elleni orosz támadásnak ma, szerdán, február 16-án kellene beindulnia.

Alulírott szerint nem fog bekövetkezni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök, egykori NDK-s KGB-ügynök – tapasztalt, dörzsölt politikusként – tisztában van vele, hogy egy Ukrajna (átvitt értelemben NATO) elleni, nyilván korlátolt, hagyományos fegyverekkel vívott háborúból sem kerülhet ki győztesen. Ezért nem is fogja elindítani.

Ma tehát, kedves olvasó, NEM fog kitörni az országunkhoz elég közeli térségben a háború. (Ami nem jelenti azt, hogy ilyenre, valamikor még nem kerülhet sor.)

***

(Kedden, e jegyzet megírása után Moszkva bejelentette, hogy a hadgyakorlat véget ért, az ukrán határról csapatai egy része visszavonul a kaszárnyákba – szerk. megj.)