Népszavazás? Ugyan!

Szinte állandóan érkeznek hírek arról, hogy ilyen vagy olyan szinten folynak a két- vagy háromoldalú tárgyalások az ukrán–orosz háborúról. Szinte mindig avval a megjegyzéssel zárva, hogy milyen százalékban sikerült megegyezni. Már hallottam olyat is, hogy 90 százalékot mondott az egyik fél. Csak az a fránya tíz százalék mindig hiányzik, ezért folyik tovább egy értelmetlen háború, melyben pusztulnak jelentős anyagi javak, és ami a legfájóbb: ezerszámra múlnak ki emberi életek. Minap hallottam egy EU-s háborúpárti politikus nyilatkozatát, hogy naponta 50 orosz hal meg, s az milyen jó. Azt nem tette hozzá, hogy ugyanannyi ukrán is. De ez nem érdekli a háborúban érintett feleket, ennek a véres testvérháborúnak az értelmetlenségét csak a harmadik, a közvetítő állam vezetője, Donald Trump említi meg következetesen. Holott…

Egyszer már megfogalmaztam, most megismétlem: a második világháború után létrejött egy világszervezet, amelynek elsődleges feladata lenne a világ békéjének megőrzése. Nos, az ENSZ immár sokadszorra bebizonyítja, hogy lényegében egy sóhivatallá silányult. Az európai kontinensen immár négy éve folyó öldöklés megfékezésére mindeddig még egyetlen életrevaló javaslattal sem rukkolt elő. Megmaradt a verbális nyilatkozatoknál. 

Nem vagyok sem politikus, sem diplomata, csak a világ milliárdnyi mezei polgáraihoz tartozó személy. De ha engem kérdeztek volna, még én is tettem volna egy-két értelmes javaslatot. Például azt, hogy azokon a bizonyos vitatott területeken, mondjuk Donyeck és Luhanszk „népköztársaságokban” rendezzenek népszavazást a terület hovatartozásáról. Tudom ott már volt egy, melyet az orosz csapatok jelenlétében tartottak, amit az ukránok, s az őket támogató nyugati országok nem ismernek el. Most viszont az ENSZ égisze alatt kellene azt lebonyolítani. Miért ne a helyiek döntsenek saját sorsukról? Mint az egy évszázaddal ezelőtt a wilsoni elvekben megfogalmazódott. Igaz, azok életbe ültetésétől már akkor is elzárkóztak az érintettek. (Eduard Benes kerek perec kijelentette: ha a Felvidéken népszavazást rendeznek, Csehszlovákia sohasem születik meg!) 

Nem vagyok naiv, tudom, hogy a világszervezet a jelenlegi összetételében sohasem fog népszavazást szervezni. Nem mintha a tagállamok számára nagy jelentősége lenne, vagy valakiket különösebben érdekelne a kelet ukrajnai régió hovatartozásának kérdése. Hanem azért, mert a nagyhatalmak nem akarnak precedenst teremteni egy ilyen népszavazással. 

Gondoljunk bele, hogy az akár lavinát is elindíthatna szerte a világon. Európában olyan régiók elszakadását is eredményezhetné a jelenlegi országtól és önállósulása kerülhetne terítékre, mint a spanyol és francia Baszkföld, továbbá Katalónia, Skócia vagy akár Dél-Tirol. A világban pedig Tibet hovatartozása, vagy az önálló Kurdisztán és a palesztin állam létrehozása. (Csak azokat említem, ahol tudunk ilyen irányú mozgalmakról, kezdeményezésekről.) Az Afrikában önkényesen, egyenes vonalban meghúzogatott határok elmozdulásáról nem is szólva. 

Ezt pedig senki sem merné megkockáztatni a népszavazás kiírásával. Az ENSZ semmiképpen. A Biztonsági Tanácsban valamelyik fentebb említett esetekben érintett nagyhatalom, Oroszország, Franciaország vagy Kína azonnal megvétózná.