Nyelvelő

Mitől jobb?

Már nem csak a nyilatkozó „laikus” interjúalanyok, de a média munkatársai is egyre gyakrabban használják ezt a kifejezést: „Ettől jobb, attól magasabb, amattól kevesebb...” Nos, bármilyen hihetetlen, ezek a szókapcsolatok azt szeretnék érzékeltetni, mennyivel jobb, magasabb, kevesebb valaki, vagy valami.

Az irodalmi köznyelv szerint helytelen nyelvi fordulat a népnyelvből került a gyakorlatba. Vannak vidékek Magyarországon, ahol tényleg így mondják. De vajon az-e a közszolgálati média dolga, hogy tájnyelvi fordulatokat honosítson az irodalmi nyelvben?

Vegyünk hát néhány példát: A leves attól jobb, ha sót teszek bele. És annál jobb lesz, minél jobban eltalálom az arányokat. A komámasszony levesétől nem lesz jobb az enyém. Csak nála jobb, ha ügyes vagyok. És nem tőle, hanem nála jobb szakács.

A kertemben ápolt növény nem a szomszédétól lesz nagyobb, hanem a tápoldattól és a locsolástól lesz annál nagyobb, mint az övé.

A kisebbik gyermekem nem a bátyjától lesz kisebb, hanem attól, hogy később született. Így lesz annál fiatalabb, így kisebb.

Az „attól, ettől”ok-és eredethatározó tehát nem helyettesítheti az „annál, ennél” fok- és mértékhatározót.

Az írástudó felelőssége azt is felveti: ne romboljuk, hanem mentsük, ápoljuk az irodalmi magyar köznyelvet. Minél szebben beszélünk, írunk magyarul, annál jobban, szebben fognak beszélni hallgatóink, olvasóink.

Minőség kérdése

Egyre gyakrabban hallom, olvasom a kifejezést a sajtóban: „magas minőség”. High quality – így mondják angolul. És nekik nincs is más kifejezésük erre. De magyarul „jó minőség, kiváló minőség”, esetleg nagyszerű, kiemelkedő, különlegesminőség... Ha ennyi lehetőségünk van, miért használjuk a „magas” szót, amely a magyar nyelvben egész más helyzetekben alkalmazandó? Magas ember, magas ház, magas lépcső... Láthatjuk, hogy ez a kifejezés többnyire nem tulajdonságot, hanem személyt vagy tárgyat minősít. Inkább fok-mértékhatározó, mint minőségjelző. Kivételesen azért „magas követelményt” támaszthatunk az újságíró személye iránt, amikor elvárjuk tőle, hogy kiváló minőségő, szép magyar nyelven szóljon hozzánk. Mert ő a minta, a példa arra, hogyan kell beszélnünk.