A szombati – az előző tervekhez képest egy nappal elhalasztott – Cotroceni palotai találkozóval befejeződtek a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és a Világbank legújabb, április 27-én kezdődött romániai tárgyalásai.
Bár a végső következtetéseket csak ma, hétfőn a látogatás végén teszik közzé, a (csak szükség esetén felhasználandó) készenléti hitel kapcsán folyó tárgyalásokat illetően több hazai hivatalosság is optimistának mutatkozott mind az eredményeket, mind az ország jövőjét illetően.
De hát tudjuk, hogy a jövő majdnem mindig szebb a jelennél, főleg az aktuális hatalom szemével nézve.
Az országba érkezésekor Jeffrey Franks küldöttségvezető, a régi ismerős, aki már-már hazajár Romániába s sokmiulliárdos nemzetközi hitelek felvételéről, felhasználási módjáról, majd az elszámolásról szó tárgyalások kapcsán, a megbeszélések fő témájaként a 18, szállításban, energiaszektorbeli állami nagyvállalat, az európai alapok lehívásának hatékonyabbá tételét, a gázárak liberalizálását jelölte meg. A kölcsönző bankok és szervezetek ugyanis tudni akarják, mire, hogyan megy el a pénz, feltételeket szabnak, nem szeretnék – megégették a szájukat már néhányszor –, ha a milliárdokat az ablakon dobálnák ki, látszatintézkedésekre, vagy választások előtti, népszerűséget növelő, a gazdaság és az ország rendbe hozását azonban nem szolgáló kiadásokra. Franks úr abbeli aggodalmának is hangot adott, hogy a – jövő évben esedékes – romániai választások előtti esetleges populista intézkedések (ezen pl. a fedezet nélküli fizetés- vagy nyugdíjemelés, különböző juttatások stb. értendők) akadályozhatnák a beígért reformokat. A küldöttségvezető jól tudja, hogy ilyenek voltak minden eddigi romániai választáskor.
Băsescu államelnök ezúttal osztozott aggályaiban, s ezt nyilvánosan is elmondta.
Pillanatnyilag, éppen egy évvel a megszorító, a lakosság döntő többségét nagyon hátrányosan érintő intézkedések után ott tartunk, hogy a „jótékony reformok” erősen döcögnek, a lakosság nem érzi a javulást, éppen ellenkezőleg. A nyilatkozatok szintjén azonban minden rendben, még akkor is, ha nő az infláció, s a nemrég 4,5 százalékosra tervezett jövő évi bruttó nemzeti össztermék-növekedést máris lefaragták egy százalékkal.
Hozzászólások