Ott, ahol a 3-as megáll…

Vasárnap koraeste van. Egy idős házaspár meg jómagam várakozunk a megállóban a zöld 3-asra. A langyos szél áprilisra emlékeztet, noha még alig telt el az a nap, amikor, a népi megfigyelés szerint, kijött a medve a barlangjából. Újarad felé tartanék, ráérőssebben, mint általában. Az elektromos tábla viszont 4 percnyi várakozási időt jelez. Ez semmiség. Közben magamban dúdolok. Mi mást, mint Zerkovitz Béla dalát, aki időt álló slágerével randevúra hív. 

A két világháború közötti rövid két évtizedben rendkívül népszerű volt ez a dal „Estére várom a Nemzetinél ott, ahol a 6-os megáll…”. Hogy miért pont ez a régi dal jutott eszembe, azt nehezen tudnám megmagyarázni. Talán a helytörténészkedés nyújtotta impulzus. A népszerű pesti operett- és dalszerzőnek ugyanis volt egy testvére, Rudolf, akinek igencsak sok köze volt városunkhoz. A hegyaljai villamos leggyümölcsözőbb időszakában ő volt itt, Aradon a vállalat igazgatója. Ugyanakkor az egyik legnépszerűbb ember a városban. Nem is annyira a jól menő vállalatának vezetéséért, bár e téren akár olyan sztár is lehetett volna, mint Budapesten élő „tesója”, aki az ígéretes mérnöki pályáról váltott át a fénykorát élő operett világába. Lett belőle dalszerző, és rendező. 

Sokan azt hitték, hogy az igazgató úr a komponista.

Közben jön a túlsó oldalon a zöld 3-as, majd „kisöccse” az UTA színeiben pompázó rövidebb villamos. Eszembe jut, hogy Blidarék jókor jól döntöttek, amikor a halódó vagongyártásról rátértek a villamosgyártásra. Az Imperiók ugyan lassan, de biztosan egyre keresettebbé váltak a versenypiacon. Maga a tulaj pedig immár a leggazdagabbak országos listáján is előkelő helyet foglal el.

Érdekes ugyanis, hogy az ipar és a közlekedés területén számos elsőbbséget felmutató Aradon a villamos térhódítása a környező városokhoz képest lassan történt. Annak idején a város élén 26 évig munkálkodó Salacz Gyulának, ha egyáltalán felróhatunk valamit, az makacs kitartása a lóvasút mellett. Erre ugyanis hosszú lejáratú szerződést kötött a forgalmazó vállalattal. Egyoldalúan ezt nem akarta felbontani. Jogászi tanulmányai és gyakorlata törvénytiszteletre intették.

A második világháború után az Odesszából hadizsákmányként elkobozott villamosokat feljavítva vissza kellett szolgáltatni a szovjeteknek. Még mielőtt igazán bekerültek volna a tömegközlekedésbe. Erre mondják, hogy többe került a leves, mint a hús. A későbbi években aztán forgalomba kerültek a csehektől vásárolt Tátrák, az NDK-ból kiszuperált, de nálunk még használható villamosok. 

Ebből ennyit 4 perc alatt. 

A 3-as ugyanis pontosan érkezik. Mindössze nyolcan vagyunk utasok.

Február elején járunk, vasárnap, alkonyatkor.