Óvatosan

A tavalyi, szomorú példából tanulva idén majd mindenki óvatosabban fogalmazott arról, hogy milyen eredmények várhatók a COP16-tól, azaz a 16. klímacsúcstól. 

És lám, a Mexikói-öböl partján fekvő Cancún üdülővárosban november 29-én elkezdődött 16. világszintű konferenciáról kiszűrődött információk mintha igazolni látszanának azokat a véleményeket, miszerint idén sem sikerül nyélbe ütni egy olyan megállapodást, amely ténylegesen szabályozná az üvegház-hatású gázok kibocsátását, és meg tudná állítani a globális felmelegedést.

Nagyon röviden fogalmazva ugyanis ez a fő probléma.

Tavaly a koppenhágai COP15 a vártnál is halványabb eredményeket hozott, egy új nemzetközi szerződés elfogadása helyett mindössze tudomásul vett egy kevés konkrétumot tartalmazó, két és fél oldalas politikai nyilatkozatot, ami majd semmire se kötelez. Idén még sürgősebbé válna a megállapodás, hisz 2012-ben a Kiotói Jegyzőkönyv egyes alaprendelkezései érvényüket vesztik, és különben is: ideje lenne megállapodni egy jogilag kötelező erejű éghajlatvédelmi keretrendszerről. Amitől azonban a jelek szerint nagyon messze vagyunk, ha csak Cancúnban nem történik valami egészen váratlan és rendkívüli.

Ami eddig történt, azzal a résztvevő államok döntő többsége nem ért egyet. Mint tavaly Koppenhágában, idén is összehívták az országok egy szűk, ám befolyásos csoportját, a gázok legfőbb kibocsátóit (Kína, USA, India, Japán, Brazília stb.) elvileg a tárgyalások meggyorsítása érdekében. Csakhogy a „kisebbek”, a fejlődő országok, akiknek nem osztottak kártyát, ezt barátságtalan, ellenük irányuló lépésnek könyvelték el, így, miközben a Föld légköre melegszik, a klímakonferenciáé meglehetősen hűvössé vált – márpedig a felek javaslatokat csak egyhangú döntéssel fogadhatnak el. Egy most közétett felhívásukban a karib-tengeri szigetek egyre erőteljesebben követelnek mélyreható lépéseket, attól tartanak, ha továbbra sem történik semmi, ők lesznek az első áldozatok, eltűnnek a Föld színéről, kiszolgáltatják őket a történelemnek. Az Európai Unió ugyan hajlandó lenne drasztikusan csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, ha mások is hasonlóan cselekednének. Erre azonban pillanatnyilag, egy héttel a konferencia befejezése előtt halvány remény sincs.