Pénzügyek

Az egyik országos napilap szerint jövőre Románia másodpercenként 460 euró kölcsönt fog felvenni – igaz, ez érezhetően kisebb az idei év első öt hónapjának 601 eurós átlagánál, viszont nagyobb az idei esztendő másodpercenkénti 420 euró/másodpercénél. 

Hogy mit jelent ez éves viszonylatra átszámolva, íme: az ország jövőre legalább 14,2 milliárd eurót kénytelen kölcsönvenni a nemzetközi pénzintézetektől, bankoktól a talpon maradáshoz.

Két angliai bankszakember, aki nemrégiben errefelé járt, bizakodóan nyilatkozott Románia jövőjéről. Szerintük 2011-ben az ország kilábal a válságból, majd a tartós fejlődés útjára lép. Megjegyezték: a szebb jövő a nyugdíjreform, az új fizetési rendszer és a jövő évi költségvetés elfogadásával kezdődik.

Szép, szép, de tartunk attól, hogy nem olyan egyszerű a dolog, mert lám, az említett fontos törvények elfogadásával sem tudunk megbirkózni. Ilyenkor azonban, amikor az új esztendő lassan kézzelfoghatóan közelségbe kerül, jó egy kis biztatást hallani. No meg elég megpróbáltatás érte a népet ahhoz, hogy valami biztatót akarjon hallani.

Érdekes azonban, hogy belülről kicsit másként néz ki a helyzet.

Az egyik országos napilap szerint jövőre Románia másodpercenként 460 euró kölcsönt fog felvenni – igaz, ez érezhetően kisebb az idei év első öt hónapjának 601 eurós átlagánál, viszont nagyobb az idei esztendő másodpercenkénti 420 euró/másodpercénél. Hogy mit jelent ez éves viszonylatra átszámolva, íme: jövőre legalább 14,2 milliárd eurót leszünk kénytelenek kölcsönvenni a nemzetközi pénzintézetektől, bankoktól a talpon maradáshoz. Az utóbbi két esztendőben az ország köztartozása a nemzeti össztermék 20 százalékáról éppen a duplájára emelkedett. A Nemzeti Bank kormányzója, akit honfitársaink számos közvélemény-kutatás szerint az ország talán leghitelesebb politikusának tartanak, azt nyilatkozta: vannak éllamok, amelyek 30 százalékos adóssággal is fizetésképtelenekké váltak.

Vannak persze a pénzügyek terén más furcsaságok is. Az ország idén szeptemberben csupán 3,17 százalékkal költött kevesebbet, konkrétan 3,15 milliárd lejt a költségvetésiek bérére, mint egy évvel korábban – holott időközben 74 ezer embert elbocsátottak a közszférából, és negyedével csökkentek a fizetések. Rossz rubrikákba kerültek a költségek vagy egyebek játszottak közre? Mindenesetre feltűnő, hogy kormánytagok úgy beszélnek, mintha egymással nem is állnának szóba. A munkaügyi miniszter szerint jelenleg 1,316 millió a költségvetésből fizetettek száma, a miniszterelnök szerint 1,291 millió. A különbség, 25 ezer ember, azért nem éppen semmi. Ennyinek, ha igaz az adat, nem kell jövőre 15 százalékos fizetésemelést adni, ami valójában – a már idézett munkaügyi miniszter szerint – csupán 1,4 százalékos lesz…