Presztízskérdés

„Csak egyetlen megoldás van – nyilatkozta Băsescu államelnök szombaton az egyik tévécsatornán –: tiszteletben tartani a Legfelsőbb Semmítőszék határozatát”.

Egy államfő részéről egy ilyen kijelentés becsülendő, hiszen azt jelzi: az országban a jogállam egyik hatalma, tartóoszlopa, a bíróság határozatait tiszteletben tartják. A törvény pedig, régi igazság, annyit ér, amennyit betartanak belőle.

Ez esetben azonban a helyzet kissé bonyolultabb, az említett fórum határozatának hosszabb előzménye van. A „per” akkor kezdődött, amikor a kormány elhatározta, hogy újraszámolja, a „társadalmi méltányosság jegyében” az „eszméletlenül nagy” katonai, rendőri, börtönőri nyugdíjakat. A folyamat megkezdődött, és természetesen hatalmas elégedetlenséget váltott ki az érintettek körében. Néhány tartalékos katonatiszt pert indított a kormány ellen, a kolozsvári bíróság helyet adott kérésüknek, és törvényellenesnek nyilvánította a vonatkozó rendeletet. A kormány fellebbezett, s erre született az ominózus, 735-ös számú, 2010 júliusából származó, a nyugdíjak újraszámítására vonatkozó kormányhatározatot végleg felfüggesztő döntés.

Itt azonban nemcsak pénzkérdésről van szó – persze arról is, hisz az átszámítások érezhető megtakarítással járnának az államkassza számára –, hanem a presztízsről is, nevezetesen a kormányéról: a jelenlegi helyzetben nagyon rosszul jön, hogy kezdeményezéseit törvénytelennek nyilvánítsák, és amúgy is jócskán megtépázott tekintélyén újabb folt essék. Márpedig most határozottan ez történt, és lám, az államfő ezúttal a bíróság pártját fogta. Egy nappal korábban, pénteken, az ítélet megszületését követően kiadott kormányközleményben ugyanis az áll, hogy a nyugdíjak újraszámolásának folyamata nem fog leállni, a Semmítőszék határozata csak a folyamodókra vonatkozik, nem mindenkire, aki hasonló helyzetben van… és hosszas jogi magyarázkodás, érvelés bizonygatja, hogy miért nem.

Az ügyben a szakadás az államfő és kormány között nyilvánvaló.   

Az ellenzék örömmel üdvözölte a bírósági döntést, mert újabb érvet lát benne a kormány hozzá nem értésére. Nem lenne meglepő, hogy a katonainyugdíj-ügynek messzemenő következményei lennének a kormány összetételére, sőt létére vonatkozóan.