Schengen

Romániában már-már a „lenni vagy nem lenni” nagy kérdése a Schengen-övezethez való csatlakozás ügye: az államfő magára vállalja a politikai felelősséget (nem mintha hibásnak érezné magát az esetleges kudarcért, de hát valakinek el kell vinnie a balhét), s egyúttal keményen bírálja a csatlakozásnak ellenszegülőket, a külügyminiszter felajánlotta lemondását, az ellenzék támadja a kormányzatot ügyetlensége miatt...

1985 júniusáig a luxemburgi Schengen városka, ahol a Német Szövetségi Köztársasság, Franciaország és a Benelux államok aláírták az országaik közötti átjárást szabályozó schengeni egyezményt – szűkebb környezetén túl – ismeretlen volt Európában. A későbbiekben aztán neve számtalanszor felmerült a schengeni övezet többszöri bővítése, az egyezmény módosítása kapcsán. 2007 végén az övezet jelentősen kiterjedt kilenc új, kelet-európai EU-tagország csatlakozásával. Jelenleg a Schengen-övezet 25 tagjának többsége EU-tagállam, öt EU-s ország: Bulgária, Ciprus, Egyesült Királyság, Írország és Románia azonban nem tagja (illetve nem teljes egészében alkalmazza a megállapodást), befogadtak viszont három, nem EU-tag országot (Norvégia, Izland, Svájc) is.

A Schengen-övezet, amelyben teljesen szabad az emberek és áruk közlekedése, Európa „felsőházának” számít az újabb Eu-tagállamok számára, a kimaradást viszont egyenértékűnek könyvelik el a lenézettséggel, az előkelők klubjából való kirekesztéssel.  

Románia nagy presztízsveszteségnek könyvelné el, ha az eredeti menetrend ellenére idén márciusban nem csatlakozhatna a Schengen-térséghez.

Mint ismeretes, a gondok akkor kezdődtek, amikor a francia és német belügyminiszterek szóvá tették, hogy Románia (és Bulgária) nincs felkészülve a csatlakozásra, a korrupciót, a szervezett bűnözés elleni harc gyengeségeit emlegetve. Csütörtökön a kedélyeket borzolta a soros EU-elnökséget éppen átvevő Magyarország belügyminiszterének félreértett nyilatkozata. Románia ragaszkodik ahhoz, hogy az övezetbe való belépésre minden elvárt műszaki (a külső határok ellenőrzésére vonatkozó) intézkedést megtett, illetve áprilisig megtesz, a csatlakozás megtagadását tehát rosszindulatú, diszkriminatív lépésnek tekinti.

Ami tény: a csatlakozás csak a tagországok egyhangú szavazatával lehetséges. A kérdés, hogy meglesz-e tavaszig.