Sorozatos provokációk

Három orosz drónt lőtt le három egymást követő napon a román hadsereg a hétvégén. Kettőt közülük a Duna-delta környékén, alig néhány perccel azután, hogy illegálisan megsértette a román légteret, az első viszonyt mélyen behatolt az ország belsejébe, több, mint kétszáz kilométert repült, és többször váltott irányt.

Egyértelmű, hogy tudatos orosz provokációról van szó, immár nem lehet Ukrajnából véletlenül „eltévedt”, vagy az ukrán légvédelem által eredeti pályájáról eltérített drónokról beszélni, ahogy Nicușor Dan tette májusban, amikor a galaci tömbházba csapódott be egy orosz drón. A bukaresti védelmi minisztérium azonban akkor sem erősítette meg az államfő állítását.

Nem az első eset, hogy az oroszok megsértik országunk légterét, provokációk fokozódó sorozatáról van szó. Ami változott, az a román hatóságok hozzáállása. Amikor az első orosz drónok még 2023-ban pottyantak le a Duna-delta lakatlan területén, Bukarest lejáratta magát az incidens letagadásával, holott akkor csak robbanóanyag nélküli csalidrónról volt szó. Mivel a bizonyítékokat – a drón maradványait a Kijev által pontosan megadott koordinátákon – nem lehetett eltussolni, néhány nap múlva Bukarest kénytelen volt elismerni a légtér megsértését.

Azóta az oroszok egyre gyakrabban megsértik Románia légterét, drónjaik egyre mélyebben behatolnak az ország területére és az Isten háta mögötti eldugott területek helyett lakott térségeket, nagyvárosokat céloznak. Akkor a román hatóságok elismerték a légtér oroszok általi megsértését, a drónokat azonban nem merték lelőni. Miután a Bukaresti kilencek május közepi csúcstalálkozóján több kelet-európai NATO-tagország felrótta Romániának, hogy nem lövi le az orosz drónokat, Bukarest immár rászánta magát, és lelőtte őket.

Rájöttek végre, hogy a reakció hiánya felhívás az oroszoknak a provokációk folytatására? Más európai NATO-országok ellen is voltak orosz provokációk, hasonló incidensek Lengyelországban, a Baltikumban és Finnországban is előfordulnak. A Kreml így teszteli, hogyan reagál a NATO, és milyen eszközökkel rendelkeznek a provokációk elhárítására. A lengyelek azonban nem teketóriáztak, egyből lelőtték a drónokat, azóta arrafelé kevesebb volt a provokáció. Moszkva alighanem Romániát tartja a NATO keleti szárnya gyenge pontját, itt teszteli, meddig feszítheti a húrt. Bukarestben nem tartják kizártnak, hogy a provokációk folytatódni fognak, akár több drónnal is egyszerre, mint tavaly szeptemberben, amikor Lengyelország légterét egyszerre 19 orosz drón sértette meg.

A provokáció-sorozatok meglehetősen sikeresek Moszkva szempontjából, mivel néhány ezer dollárba kerülő olcsó, fegyverzet nélküli drónokat több százezer dollárba kerülő rakétákkal lőhetnek le repülőgépekről. A harci gépek röpködése sem olcsó, a drónok lelövése legalább tízszer nagyobb összegbe kerül, mint a drónok értéke.

Nincs mit kendőzni, négy évvel az Ukrajna elleni agresszió kezdete után a NATO európai tagjai felkészületlenek a modern drónháborúra. Románia egyszerre egy drónnal sem képes megbirkózni, mert nem akarja elpazarolni méregdrága légvédelmi rakétáit, vagy azok bevetése nagyobb kárt okoznhat, mint maga az orosz drón. Ukrajna például sokkal olcsóbb drónelhárító eszközökkel védekezik az orosz drónokkal szemben, holott átlagban napi 270-280-at zúdítanak rájuk. E téren Ukrajna óriási fölényben van a NATO-val szemben. Zelenszkij fel is ajánlotta a technológiai segítséget az orosz provokációk olcsó és hatékony elhárítására, Európában szinte kapkodnak a korszerű ukrán technológiáért. Csakhogy a honvédő háború felemészti az ukrán képességek nagy részét, Kijev csak korlátolt segítséget nyújthat szövetségeseinek.