Stresszteszt

Amikor Selye János „felfedezte” a stresszt, meg sem fordulhatott a fejében, hogy valaha atomerőműveket vetnek majd alá stressztesztnek. 

Pedig most ez történik, miután a japán földrengés- és cunami-katasztrófa után súlyos sérüléseket szenvedett a fukusimai atomerőmű több reaktora és sugárfertőzéssel fenyeget. Az eseménynek azonban messze a szigetországon túl terjedő hatása van: magáról az atomenergiának a felhasználásáról és jövőbeli szerepéről indított el vitát.

Az Európai Unió elrendeli a 143 atomerőmű biztonsági felülvizsgálatát, annak elemzését, hogy mi történne áramkimaradás, földrengés, áradás, repülőkatasztrófa, kiber- vagy terrortámadás esetén egy atomerőműben (számos unión kívüli ország is hasonló intézkedésekre gondol). Az illetékes európai biztos nem hiszi, hogy valamennyi erőmű átmegy majd a vizsgán.  

A világnak rosszabbkor már alig jöhetett volna a japán katasztrófa, amely megrengette a bizalmat az atomenergia-felhasználásban és annak jövőjében.  A szakemberekkel ellentétben a közvélemény sokfelé a világon félelemmel tekint az atomerőművekre, márpedig a világon jelenleg működő mintegy félezer igen jelentős hányadát adja az energiatermelésnek (Franciaországban például jó háromnegyedét, Japánban is több mint egyharmadát), s a reaktorok egy részének esetleges kiesése rendkívüli gondokat okozna. A kőolaj ára (ha időlegesen vissza is esett), növekvő tendenciájú, hisz nem titok, hogy a világ kőolajtartalékai kiapadóban vannak. A szakértők közül a pesszimistábbak már arról beszélnek, hogy a piacról akár tíz év múlva (!) eltűnhet a szabadon vásárolható olaj, de pár évtizednél nagyobb jövőt senki sem jósol neki. A földgázzal, bár abból valamivel több van és tovább tart, nagyjából hasonló a helyzet, márpedig jelenleg ezek az alapvető energiahordozók, amelyekre mostantól egyre kisebb mértékben lehet számítani.

A földrengés és a cunami tehát az óriási pusztításon túl az emberiség energiaellátásának jövőjét is felszínre hozta, és egyelőre nem mutatkozik gyors és megnyugtató megoldás. Az alternatív, megújuló energiák (a szél, nap, árapály stb. hatékony felhasználása) még gyermekcipőben jár, az emberiség nem készült fel a kieső energiaforrások pótlására.