Struccpolitika

Ha csak az elmúlt néhány nap eseményeit futjuk át, akkor is nyilvánvalóvá válik, hogy katasztrofális a migránshelyzet Nyugat-Európában. És nemcsak az egyre súlyosbodó ellátási gondok miatt, hanem elsősorban a közbiztonság felgyorsult romlása következtében. Az Egyesült Királyságban az elmúlt hetekben az eddigi legnagyobb etnikai zavargások zajlottak le. Nem az angolok, skótok, gallok (walesiek), írek csaptak össze egymással, hanem a bevándoroltak az őslakossággal. Erről kevesebb híradás érkezett, az ukrajnai–orosz és izraeli–palesztin fegyveres konfliktusok háttérbe szorították az onnan érkező tudósításokat. De a brit nagyvárosokban autók égtek, a randalírozók több helyen is összecsaptak a rendőrségi erőkkel. Egyes elemzők szerint ez már az elkerülhetetlen polgárháború előszele a szigetországban. 

Más. Két héttel ezelőtt Dánia kormánya lezárta a Svédországgal közös határait. Tette mindezt attól való félelmében, hogy a svédországi migránsbandák közötti, állandóvá vált fegyveres összecsapások átterjednek a mindeddig békésnek mondható országra is. Tehát nemcsak az Unió szélső határainál, hanem a belsejében is ismét meghonosodott a határellenőrzés. (Az EU kitervelői forognak a sírjukban!)

Az utóbbi napok legnagyobb sajtóvisszhangját a németországi (isten tudja hányadik) késes merénylet váltotta ki. Solingen kisvárosban egy férfi három személyt megölt, nyolcat pedig megsebesített, miközben Allah nagyságát hirdette. A rendőrség letartóztatott egy szír származású férfit, akit másfél évvel ezelőtt kiutasítottak ugyan az országból, de (sok tízhez, százhoz, ezerhez hasonlóan) nem tudtak eltávolítani. Az eset megrázta a német közvéleményt, a kancellár maga is elment leróni a kegyeletét. Utóbb két újabb késeléses merénylet volt Észak-Rajna-Vesztfáliában is. Ennek ellenére… 

Ahelyett, hogy radikális intézkedésekkel próbálnák valamilyen formában csökkenteni az állandó terrorveszélyt, most is látszatmegoldásokkal rukkolnak elő. A belügyminiszter azt a rendelkezést akarja módosítani, amely eddig megengedte a polgároknak a 12 centiméteres pengehosszúságú kés viselését. Most azt javasolja, hogy a penge hosszúságát 6 centiméterre korlátozzák! Tetszik érteni? Mintha a gyilkosságot előre kitervelő elkövető méricskélné a pengét, mielőtt kilépne az utcára, és gyilkolni indulna! Hogy csak a megengedett pengehosszúságú eszközzel szúrja majd agyon áldozatait. Vagy megtiltaná a szúróeszközök bevitelét minden nyilvános rendezvényre (koncert, sport, színház, közjármű stb.). Ezt miként gondolják? Például minden villamosra, autóbuszra, vonatra felszálló utast egyenként megmotoznának? Ugye milyen infantilis megoldások? Radikális migránsellenes intézkedés helyett tünetkezelésnek sem mondható blabla. Nem véletlen, hogy a türingiai és szászországi tartományi választáson a migrációellenes konzervatív párt elsöpörte a kancellár szociáldemokrata pártját. 

Valószínűleg nem mondok újdonságot a politikai helyzetet ismerő olvasónak avval, hogy mindezek ellenére az Európai Unió teljes vezetősége struccpolitikát folytat a migráció kérdésében. Mert az elmúlt évtized eseményei napnál világosabban bebizonyították azt, hogy a migráció nem oldja meg a Nyugat munkaerőhiányának a kérdését. Az európai kontinensre szabadított sokmilliós migránsáradat csak a töredéke tud és (főleg) akar dolgozni és integrálódni. Az afrikai és ázsiai országok népességének az ilyen segélyezése álhumanizmus. Ha a nyugati gazdag országok vezetői a migránsok segélyezésére fordított tetemes ősszegeket a szegény régiók gazdasági felemelésére, munkahelyek létesítésére, az infrastruktúra fejlesztésére fordították volna, összehasonlíthatatlanul többet tettek volna az illető térség lakosságának a megsegítéséért. 

Ezt a tényt viszont egyetlen nyugati politikus sem ismeri be. Közülük senki nem mer kiállni a placcra, s őszintén bevallani: bocsánat, keresztény Európa, tévedtünk. Próbáljuk meg valahogy helyrehozni!

Ahhoz olyan erkölcsi tartás kellene, amely egyetlen jelenlegi európai vezető politikusban sincs meg!