Szándék

Ki hitte volna, hogy Románia bizonyos személyek, nemzetközi szervezetek, pénzintézetek számára amolyan „bezzeg gyerekké” válhat 2011-ben?

A napokban egy magyarországi honlapon azon véleményét fejtette ki egy ismert bankember, hogy a magyar kormány jobban tette volna, ha a román példát követi megszorító intézkedéseiben, mert azok hosszú távon eredményesebbek. A Világbank Global Economic Prospects 2011 című jelentése Romániát pozitív felhanggal – Bulgária, Kazahsztán, Litvánia, Oroszország és Ukrajna társaságában – az Európában és Közép-Ázsiában a legszélesebb körű szerkezeti átalakításokat végrehajtó országok közé sorolta. A héten kapott nyilvánosságot a Nemzetközi Valutaalaphoz december vége felé intézett szándéklevél, amelyben a kormány és a Román Nemzeti Bank elemzi az ország (nem végleges) gazdasági és pénzügyi helyzetét a tavalyi, kilátásait az idei és a jövő esztendőre. A többnyire ismert, más dokumentumokban, nyilatkozatokban is szereplő adatok általában mérsékelten optimisták, de nem mindenki fog örülni nekik. A kormány például idén is folytatja a költségvetés karcsúsítását: továbbra is hét embert kell elbocsátani ahhoz, hogy egyetlen újat felvegyenek, sőt „alternatív intézkedéseket” ígér, ha jogi akadályai merülnének fel e pénzügyi stratégia megvalósításában. Szándékaik szerint a hatóságok „szigorúan korlátozzák” a fiskális rendszer ad-hoc módosításait, sőt alaposan átnézik ezt a rendszert. (Erre mellesleg rég sort kellett volna keríteni, a gyorsan változtatott jogszabályok jelenlegi dzsungelében sokszor a legképzettebb szakértő is nehezen igazodik el, nemhogy az egyszerű vállalkozó.) Prioritás lesz idén a veszteséges nagy állami társaságok bezárása vagy privatizálása, a nagyvagyonosok megadóztatása, az országutak és vasutak fejlesztése és bizonyos változtatások az egészségügyben, a szociális ellátásban.

Mindkét említett dokumentum idén Romániában 1,5, jövőre mintegy 4,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A világ egészére vonatkozóan a Világbank idén 3,3, jövőre 3,6%-os növekedést prognosztizál, amely azonban a világ különböző tájain nagyon eltérő, az eurózónában például 1,4, illetve 2, az USA-ban 2,8, illetve 2,9 százalékot tesz ki. Ne felejtsük azonban: mindez egyelőre prognózis, a jó szándékok pedig nem feltétlenül valósulnak meg.