Szétfoszló nagyhatalmi vágyak

Irán külügyminisztere lázasan kilincselt Moszkvában orosz segítségért az izraeli és amerikai csapások kivédésére, a Kreml viszont az égvilágon semmilyen segítséget nem tudott nyújtani. Annak ellenére, hogy Irán az oroszok egyik legjelentősebb fegyverszállítója, a Sahéd drónok nélkül az oroszok leszerepeltek volna Ukrajnában. Moszkvának akkora szüksége van az iráni haditechnológiára, hogy licencszerződés alapján tavaly óta Oroszország is gyárt Sahéd drónokat, valahogy úgy, ahogy a szovjet időkben Fiat licenccel gyártották a Lada gépkocsikat.

Irán alighanem ezért is kötött gyors fegyverszünetet, Teheránban belátták, hogy az orosz agyaglábú óriás képtelen segítséget nyújtani szövetségeseinek, ami alighanem mélyrehatóan átrendezi az ország geopolitikai helyezkedését. Azt, hogy az orosz partnerség mennyit ér, Irán közvetve már fél évvel ezelőtt is megtapasztalta, amikor iszlamista fegyveresek megdöntötték Asszad uralmát Szíriában. A szír diktátor Irán és Oroszország legközelebbi szövetségese volt, akit Putyin már megmentett egyszer 2015-ben, tavaly viszont már nem, holott orosz katonák is állomásoztak Szíriában. Az Ukrajna elleni agresszió annyira megköti Putyin kezét, hogy képtelen politikai vagy katonai segítséget nyújtani partnereinek.

Örményország hasonló keserű tapasztalat után fordított hátat Moszkvának, és az USA kegyeit keresi a Kreml nagy felháborodására. 2023 őszén röpke 24 óra alatt Azerbajdzsán visszaszerezte a majdnem színtiszta örmény lakosságú, ámde Sztálin révén mégis Azerbajdzsánhoz csatolt Hegyi-Karabah szakadár tartományát. Az orosz békefenntartók nem voltak képesek megvédeni a szerencsétlen örményeket, akik az 1915-ös népirtás megismétlődésétől tartva menekültek el szülőföldjükről. Így ért véget 3000 év folyamatos örmény történelem Karabahban. Örményország és az egyetemes örménység ezt újabb nemzeti katasztrófának tekinti, és geopolitikai orientációjuk gyökeres megváltozását váltotta ki. Addig Örményország – Belarusz mellett – az oroszok legszorosabb szövetségese volt, hallani sem akart az EU-ról, vagy a NATO-ról, földrajzi elhelyezkedésének hátránya miatt kénytelen volt az orosz védelemre támaszkodni – tőlük vásárolt fegyvereket és orosz katonai bázist is eltűrt területén. Mindez azonban fabatkát sem ért, az Ukrajnában lekötött oroszok képtelenek voltak megvédeni őket a török–azeri szorítástól. Az újabb tragédia után a nemzet fizikai elpusztításától rettegő örmények az USA-hoz fordultak protekcióért, abból a megfontolásból, hogy Washington politikai és gazdasági súlyával kordában tartja a törököket és az azerieket. Az oroszok kénytelenek voltak bezárni katonai bázisukat az örmény kormány nyomatékos felszólítására.

Kétszáz év nagyhatalmi monopólium után Oroszország egyre inkább kiszorul a transz-Kaukázusból, a nagyhatalmi ambíciókat szövő törökök – az azeriekkel – egyre inkább betöltik az így keletkezett hatalmi űrt. 

Miután az orosz rendőrség őrizetbe vett és halálra bántalmazott két azeri állampolgárt, Azerbajdzsán bezárta az ottani orosz médiát, és látványos külsőségek mellett letartóztatott két orosz titkosszolgálati ügynököt, akik újságíróként tevékenykedtek. Sőt, az összes orosz nyelvű tanintézményt is bezárta egyik napról a másikra. Régóta fontolgatott lépés volt, Azerbajdzsán zokon vette az azeri civil repülőgép oroszok általi lelövését, amit Moszkva azóta sem hajlandó elismerni. Valószínűleg ukrán katonai gépnek vélték, azért lőtték le, az orosz tagadás viszont felbőszítette Alijev azeri diktátort, akinek több ütőkártyája is van: Európa szorgalmasan udvarol Azerbajdzsánnak kőolajért és földgázért a szankciók miatt kieső orosz nyersanyag pótlására. Azerbajdzsán ugyanakkor komoly gondokat okozhat Moszkvának a Kaukázus orosz oldalán fekvő, Azerbajdzsánnal határos területeken, az ottani muszlim lakosság felbujtásával. Az onnan származó – jóval lakosságarányúk fölötti létszámban –, az ukrán fronton harcoló katonákat, az azeriek és törökök könnyen hergelhetnék az orosz állam ellen – akár az iszlám jegyében, akár a kaukázusi kis népek nagy múltú oroszellenes harci hagyományai felelevenítésével.

Putyin az orosz birodalom újjáélesztéséről ábrándozik, tágabb geopolitikai mozgástere azonban beszűkül, egymás után veszíti el szövetségeseit, akik belátják, hogy Moszkva szövetsége nem sokat ér.