Templomrombolás

Orosz légitámadás nyomán tűz ütött ki a keleti szláv közös ortodox kultúra legjelentősebb központjában, a közel ezeréves kijevi Pecserszka Lavra kolostor-komplexumban is, ahol a Nagyboldogasszony-székesegyház tetejét borították el a lángok. 

A zsidó Volodimir Zelenszkij elnök a keresztény kultúra elleni leggyalázatosabb orosz támadások egyikének nevezte. A komplexum értékeit (vallási ereklyéket, kincseket) a személyzet még idejében képes volt biztonságba szállítani, négy személy azonban életét vesztette az orosz támadásban. „Brutális támadás népünk és örökségünk ellen. Ez az orosz ortodox értékek valódi arca” – nyilatkozta Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök. „Mit kell még tennie a Kreml Antikrisztusának, hogy a világ rájöjjön: határozott lépéseket kell tenni, hogy véget érjen az Ukrajna elleni orosz terror és a béke alapelveinek megsértése?” – reagált Epifanij metropolita, az ukrán ortodox egyház vezetője. A többi ortodox egyház – köztük a román – határozottan elítélte az orosz háborús barbarizmust.

A Kijev központjában található Pecserszka Lavra barlang-kolostor UNESCO világörökségi helyszín. Nem sokkal a keleti szlávok 988-as kereszténnyé válása után, 1051-ben alapították, közel száz évvel Moszkva 1147-es alapítása előtt. Ezért is számít – a szintén kijevi Szent Zsófia-katedrális mellett – a keleti szlávok legjelentősebb történelmi és kulturális központjának. Az oroszok, belaruszok ugyanúgy saját bölcsőjüknek tekintik az 1241–42-es nagy tatárjárás által elpusztított Kijevi Rusz államot, mint az ukránok. Kijev két nagy ortodox központja, a Szent Zsófia-katedrális és a Pecserszaka Lavra-kolostor, pedig minden ortodox keleti szláv anyaszentegyháza. Az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt orosz zarándokok milliói zarándokoltak el oda, hiszen kiemelkedő vallási jelentősége mellet számos történelmi személyiség alussza itt örök álmát, beleértve Moszkva alapítóját, Jurij Dolgoruki herceget! A Kreml háborús rögeszméje nyomán azonban már nem orosz zarándokok jönnek imádkozni a Pecserszka Lavra-komplexumhoz, hanem orosz fegyverek jönnek pusztítani! Nem is először!

Jóllehet közel ezeréves múltja alatt a tatárok kétszer is felégették, a Pecserszka Lavrát érő legnagyobb csapások Moszkvából jöttek. 1918-ban a bolsevikok szadista kínzásokban gyilkolták meg a kolostor főszerzetesét, 1926-ban pedig be is zártatták a komplexumot. 1941 őszén, amikor Kijev német megszállás alatt állt, a szovjet KGB a felperzselt föld „stratégia” jegyében nagyméretű pusztítást végzett a városban. Felrobbantotta a Dyneper folyó összes hídját, a Kresztcsatnyik fősugárutat és a Pecserszak Lavra főtemplomát, a Mária Menybemenetele-templomot. A Kijevi Rusz állam megkeresztelésének ezredik évfordulóján, 1988-ban Gorbacsov engedélyezte, hogy a szerzetesek visszatérjenek, a kolostor-komplexum pedig ismét eredeti rendeltetésének megfelelően vallási központtá vált. A főtemplomot azonban már a független Ukrajna építette újjá a kilencvenes évek végén. Az orosz támadás most ezen templomot borította lángokba, jelentős károkat okozva.

Ellentétben a nyíltan vallásellenes bolsevikokkal a mai orosz vezetés nem győzi hangsúlyozni ortodox mivoltát, sőt, az egyetemes kereszténység védelmezője szerepében pózol. Moszkva propaganda-gépezete több nyelven is hirdeti, hogy „megvédi” Európa keresztény jellegét a dekadens nyugati ateizmustól és a muszlim migránsoktól. Az egész világ látja, hogyan „védi” a közös keleti szláv ortodoxia legjelentősebb szentélyéte. A kereszteket előszeretettel vető Putyin és KGB-s bandája viszont templomokat rombol! Mit sem törődve azok vallási, történelmi vagy kulturális jelentőségével.

A Pecserszka Lavra nem az első áldozat, 2022 februárja óta az orosz agresszió nyomán több mint 100 ukrajnai templom és kolostor – óriási többségükbrn ortodox – pusztult el, vagy károsodott. Többek között a herszoni katedrális, ahol Potemkin herceg hamvait temették el. Idén márciusban pedig a szintén az UNESCO egyetemes kulturális örökségének számító katolikus Bernardin-kolostort érte orosz dróntámadás Lemberg gyönyörűséges történelmi belvárosában, méghozzá fényes nappal.

Csodálkozzon még valaki ezek után, hogy az ukránok semmiképpen sem kérnek az oroszok „keresztény szeretetéből”? Vagy, hogy Európa elítéli az állandóan „eszement oroszfóbiát” kiáltó Moszkvát?