Tízéves pápaság

Ferenc pápa Őszentsége, a római katolikus egyház feje tegnap, március 13-án belépett uralkodásának második évtizedébe.

2013-ban elődje, XVI. Benedek (hosszú idők óta az első német pápa) korára és egészségi állapotára tekintettel lemondott tisztségéről (harmadik egyházfőként), és a szokásos kánon értelmében a római katolikus egyháznak új pápát kellett választania.

A választás pedig a mostani dél-amerikai, amúgy olasz származású bíborosra esett (a pápát a bíborosi testület választja saját tagjai közül), aki Ferenc néven (a titulatúráját a trónralépett pápa választja meg) lett a római katolikus egyház feje.

Előjátékként egy talán jelentéktelen történet.

Írom a cikket, amelyet egy adott kódon próbálok elmenteni. Az éber számítógép azonban jelzi, hogy ezen elnevezésen már szerepel valami, egy évvel ezelőtti cikk. Megnézem. „S amikor a fél világ, ugye, nagyon komoly gazdasági, pénzügyi, sport és egyéb szankciókkal bünteti az agresszort, a buzgó glasgow-i kultúrember is illendőnek tartotta csatlakozni.

Hogy a majd’ 120 éve elhunyt Pjotr Iljicsnek mi köze a mostani agresszióhoz? No comment. Bár tényleg szerette eléggé mostoha hazáját, de dicsőséget hozott rá.

Az elmúlt hónapokbeli, a jelenlegi háborúval semmi összefüggésben nem lévő szörnyű, egyetemeskultúra-ellenes megnyilvánulások a művelt embert mélyen elszomorítják. (....) tán nem akad majd túlbuzgó idióta, aki oroszsága miatt kitiltaná a könytárakból Puskint, Dosztojevszkijt, Tolsztojt, az orosz és egyetemes irodalom más óriásait.

Remélem.

Bár ebben a végtelenségig megbomlott, irracionális világban nem is tudja, mit higgyen az ember.”

A cikkben amúgy arról van szó – a dátum 2022 márciusa –, hogy Glasgow – Egyesült Királyság, Nagy-Britannia, közelebbről Skócia – filharmóniájának igazgatója levette a műsorról az orosz Csajkovszkij művét.

No de mi köze ehhez a mostani pápa Őszentségéhez?

A római katolikus egyház jelenleg a világon (még) egymilliárdnál több hívet számlál. A nyolcmilliárdos lakossághoz képest nem túl sokat – elképesztő arányban növekedett csak az utóbbi fél évszázadban is a például muzulmán hitűek száma a világban. A pápa, hagyományos elnevezése szerint Róma püspöke azonban – noha végrehajtó, tényleges hatalma szinte semmi – manapság is a világ egyik meghatározó személyisége.

Amit mond, annak súlya van, mert jó egymilliárd ember áll mögötte.

Nagyon hosszú ideig fennállt a pápai csalhatatlanság tézise, mely szerint a legfőbb egyházi méltóság kijelentése megfellebbezhetetlen.

Az elődeihez képest a jelek szerint modern gondolkodású Ferenc pápa (a hagyományos egyháznak is igazodnia kell a korhoz, ha már a kor nem igazodik a hagyományhoz) a jelek szerint szakít sok hagyományos felfogással; nemrégiben azt mondta az argentin Infobae hírportálnak: nincs kizárva a papi cölibátus eltörlése. Kijelentette: a nőtlenség a nyugati egyházban „ideiglenes, átmeneti előírásnak” számít, szemben például az „örökre” szóló papi hivatással. Mindazonáltal kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy több férfi szentelné életét a papi hivatásnak, ha engedélyeznék számukra a házasságot.

Némely adatok ennek ellentmondanak – lásd fentebb a pápai csalhatatlanságot.

A katolikus egyházfő beszélt a melegekről is. Kijelentette, hogy Isten – amint az evangélium hirdeti is – mindenkit szívesen lát egyházában, így a melegeket is.

Ferenc pápával – személyes vélemény! – új szelek fújnak a r. kat. egyházban.

Ezzel a megengedő állásponttal lesz a világ kerekebb, a hívek szempontjából is elfogadhatóbb.