Törökmentes EU?

Európának nem kell Törökország. Amennyiben népszavazásnak bocsátanák a kérdést, az EU-s lakosság 52%-a ellenezné a török csatlakozást, s csak 41% támogatná, míg a maradék 7% nem akar állást foglalni, derül ki néhány nyugati egyetem nemrég közzétett felméréséből.

Noha a felmérés csupán 5 nagy országban (Nagy Britannia, Franciaország, Spanyolország, Lengyelország és Németország) történt, eredményei mérvadónak tekinthetők az egész unió számára.

Hogy valóban sor kerül-e népszavazásra, az fölöttébb kétséges, mivel a brüsszeli eurokraták úgy irtóznak a lakosság demokratikus vélemény-nyilvánításától, mint ördög a tömjéntől, s ezért alighanem a „jól bevált” EU-s döntési mechanizmus – azaz a kulisszák mögött dönt néhány elöljáró – érvényesül majd.

A felmérés jelentősége mégsem hanyagolható el. Európa lakossága számára Törökország továbbra is idegen. Az utóbbi idők előrelépései ellenére szinte minden szempontból eltérő.

Például abban, hogy a hadsereg rendszeresen beavatkozik a politikába, s felügyelő szerepet tölt be a demokratikusnak titulált intézmények fölött. Ami Európa számára finoman fogalmazva elfogadhatatlan. Akárcsak az immár csak „igen gyakori” – s nem kötelező – rendőrségi kínzások, s egyéb hatalmi visszaélések. Északciprus török katonai megszállása, s a görögök ellen ott elkövetett etnikai tisztogatás ugyancsak eltér a jogállamiság és emberi jogok európai értelmezésétől.

A legalább 10, de inkább 15 milliósra (!) becsült kurd kisebbség jogairól nem is beszélve. A nemzeti kisebbség létezését továbbá is elszántan ellenző Ankara szerint az immár 25 éve zajló fegyveres konfliktus nem is kurdok, hanem „hegyi törökök” ellen zajlik.

Még ennél is aggasztóbb, rohamosan növekvő lakossága. A Második Világháború előtt még Románia is népesebb volt az akkor 13 milliós Törökországnál, manapság viszont 72 milliós lakosságát az EU-ban csak a 82 milliós Németország múlja felül. Nem sokáig, tekintettel a fiatal török lakosság elképesztő növekedési ütemére. Vagyis az EU döntéshozatalában a legnagyobb súlya az egyre erősebben visszaiszlamizálódó Törökországnak lenne!

Hát igen, az Iszlám. Bármennyire kerüli a forró kását a multikulturalizmus és politikai korrektség újdonsült vállalásának hódoló Nyugat, a törökök muszlim hite fontos szempont. Évszázadokon keresztül az Oszmán Birodalom jelentette a legnagyobb fenyegetést az iszlám hódítástól rettegő Európa számára, a Balkán, pedig az 500 éves török iga ideje alatt vált balkánná. Mindezek olyan dolgok, amelyeket Európa lakossága jobban figyelembe veszi, mint politikai vezetői. Ráadásul Törökország területének csupán 3%-a található Európában, a maradék 97%, pedig Ázsiában. Ahol olyan „mintaországokkal” határos, mint Szíria, Irak és Irán.

Aligha meglepő, hogy Európa nem rajong ilyen csatlósért.