Tünetkezelés

A probléma vissza-visszatér, mint reumás emberbe a fájdalom: frontmentes időjáráskor tünetmentes lehet az állapot, rossz idő esetén azonban előjönnek a sajgások.

Most éppen előjöttek: Franciaország kiutasított közel négyszáz romániai romát, az első kontingenst hozó repülő csütörtökön leszállt Bukarestben „önkéntesen” – némi pénzért – hazatérő honfitársainkkal, s jönnek majd a többiek is. Franciaországban az akció befejeztével egy ideig fellélegezhetnek, megszabadulnak a hulladékokból összetákolt kunyhókban lakó pár száz, bizonytalan egzisztenciájú romától (van gondjuk elég máshonnan odakerült illegális bevándorlóikkal), lekerül a kérdés a lapok címoldaláról – hogy valamikor majd újra felbukkanjon. Mert felbukkan, még akkor is, ha a hatóságoknak a tervezett szigorú ellenőrzéssel sikerül elérniük, hogy a már kiutasítottak ne léphessenek újra francia földre. Ha sikerül; mert az eredmény kétséges – az viszont aligha, hogy számon még nem tartott emberek csoportja próbál majd frankföldön szerencsét.

És kezdődik minden elölről.

Mert a tüneti kezeléssel a betegség okait nem számolták fel – ebben a román parlament elnök asszonyának tökéletesen igaza van –, sőt, a „doktorok” Romániában éppen úgy, mint Franciaországban vagy egyebütt, teljesen tanácstalanok a gyógymódot illetően. Itthon ilyen esetben a legjobb megoldás – némi saját felelősség elismerése mellett – másra hárítani a teendőket. Ezúttal, mint alsóházi elnökünk tette, az Európai Bizottságra, amelynek szerinte európai szintű megoldást kellene találnia az európai romakérdésre. S ha, ugye, az európai főokosok tehetetlenek, a mi felelősségünk sokkal csekélyebbnek tűnik.

És sajnos, ebben is van logika: a környező országokban eddig sehol nem találtak megnyugtató, Románia által követhető megoldást, és pillanatnyilag nem is körvonalazódik kiút. Illetve lenne a rég ismert: a roma lakosság társadalmi integrálása, itthoni megélhetésének biztosítása, ami viszont elképzelhetetlen iskoláztatás, némi végzettséget, szakképzettséget igénylő foglalkoztatás nélkül. A folyamat mindenképpen időigényes, még akkor is, ha végrehajtása, csoda folytán, ma elkezdődne, amikor felsőfokú végzettségű munkanélküliekkel is Dunát lehetne rekeszteni Romániában.