Tusványos

Tavaly meglepetés volt Băsescu román államelnök megjelenése Tusványoson, azaz a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, idén, a huszonegyedik, tegnap befejeződött, közép-európai témájún valahogy természetesnek hatott, ami önmagában jó jel a román–magyar államközi kapcsolatokra nézve. 

Orbán Viktor ottléte mondhatni természetes, hisz már akkor is itt volt, amikor a Fidesz még távolról sem volt Magyarország vezető pártja, most pedig újból magyar miniszterelnökként térhetett vissza.

Kívülről úgy tetszett: a két ország legerősebb emberei sok mindenben egyetértenek, és szinte kínosan ügyelnek arra, hogy csak jót mondjanak egymásról. Orbán (aki román miniszterelnök-kollégájáról is elismeréssel nyilatkozott) most is támogatásáról biztosította Băsescut, mint tavaly, a romániai elnökválasztás előtt (most is ráfér, hisz egy közvéleménykutatás szerint a hazai választók 65 százaléka már leváltaná, ha tehetné), az államelnök pedig ezt azzal viszonozta, hogy a két népet összekötő, a jövőt érintő közös elemeket hangsúlyozta, nem kommentálta Trianont (amelyet illetően aligha lehetne egyetértés, s inkább hallgatott, minthogy a magyar félnek nem tetszően nyilatkozzon), és a székelyföldi autonómia ügyét is megkerülte, azt a már ismert álláspontját ismételve, hogy minden román állampolgárnak kell az egyenlő, egyforma, etnikumtól független autonómia – azaz a Székelyföld tömbmagyarságának nem több, mint, mondjuk, az oltyánoknak, akiknek nemzeti identitását semmi sem veszélyezteti. Úgy tűnik azonban, az autonómia kifejezés ma már nem annyira vörös posztó a román poltikusok tekintélyes részének szemében, mint pár esztendeje, lassacskán tán a tartalmával is megbarátkoznak. A székelyföldi autonómia ügyében Tőkés László tusványosi kijelentése (vagy félreértett, félremagyarázott kijelentése) kapcsán a hazai sajtóban megint kitört, a nacionalisták által rögtön örömmel felfújt botrány nem látszott érinteni a közép-európai gazdasági, politikai kérdésekről is nagyjából hasonlóan gondolkodó két vezető államférfi személyes jóviszonyát, ami nyilván a két országra is kihathat.

Románia és Magyarország viszonylatában még biztosan sokáig lesznek vitatott kérdések, eltérő álláspontok. A tusványosi találkozó ízelítőt adott arra, hogyan lehet ezeket – persze nem közmegelégedésre, de civilizáltan – kezelni.