Új házakra napelem!

Bekövetkezett Európa és a világ történetében  egy pillanat, amikor nem csak érdemes, de muszáj is bizonyos, jövőt érintő dolgokat végiggondolni.

A jelenlegi energiaválságra – főleg kőolaj és -gázválság formájában – eddig is volt néhány régebbi példa a történelem folyamán, kiváltképpen a XX. század vége felé, ám végül is korlátoltnak bizonyult. Mindenki tudni vélte ugyanis, hogy ez így vagy úgy, esetleg az érintettek némi anyagi áldozata árán, de megoldódik.

Elméletileg; gyakorlatilag vagy igen, vagy nem.

De a múltat feledve hadd éljünk a mában.

Itt állunk 2022. szeptember közepe táján egy eddig mondhatni példátlan helyzet küszöbén Európában. Az orosz–ukrán háború (előbbiek számára csak „különleges hadművelet”) felborította Európa és a világ „normális”, XXI. századi státuszát.

Hogy mi van mögötte, mivel jár, külön és alapos, sokoldalú elemzést igényelne.

Ami első pillantásra világos: a következmények borzalmasak.

A harcoló felek, nyilván mindenek előtt a saját pillanatnyi érdekeiket tartják szem előtt, látszólag keveset törődve a jövővel. (Bár nyilván vannak stratégiai céljaik.)

Ha valaki azzal az ötlettel állna elő a harcoló felek közül, hogy a mostantól újonnan épülő házakra kötelezően napelemeket kell telepíteni, azt nyilvánvalóan széles szájjal kinevetnék. Nincs ennek számukra most az ideje.

No de tágabb összefüggésben, az emberiség szempontjából?

Az anyagból kinyert energia átalakítása, illetve felhasználása nincs térhez kötve, és bármikor alkalmazható – a közlekedésben, iparban vagy egyéb, energiafelhasználással járó tevékenységeknél.

A japán kormány a tokiói prefektúrában 2025 áprilisától (a pénzügyi év kezdete) minden új épületen, a lakóépületeken is kötelezővé kívánja tenni az áramtermelő napelemek telepítését. A cél: érezhetően csökkenteni az ásványi üzemanyagok felhasználását a japán főváros térségében – közölte a Kyodo japán, a TASZSZ idézte (orosz) hírügynökség.

A mintegy 14 millió lakosú tokiói prefektúrára vonatkozó tervet még nem véglegesítették. A kormány célkitűzése a megújuló energiaforrások arányának a jelenlegi 18 százalékról 2030-ra 36-39 százalékra növelése az ország teljes energiamérlegében. Ennek eléréséhez 2030-ig a japán naperőműveknek az elfogyasztott energia 14-16 százalékát, a szélerőműveknek pedig 5 százalékát kell előállítaniuk, eközben a fosszilis energiaforrások arányát 76-ról 41 százalékra tervezik csökkenteni. Az atomerőművek hozzájárulását az ország energiatermeléséhez 6 százalékról 20 százalék körülire tervezik emelni.

Japán 2050-re nullára kívánja csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását – írja az MTI.

Japán tervez, Isten végez – idézhetnénk, kissé kifordítva, egy ismert mondást.