Demokratikus országokhoz szokatlanul valóságos erődítménnyé vált a bizalmatlansági indítvány hideg napján a román parlament.
A kormánybukástól és a tömegek elégedetlenségétől beijedt hatalom a csend és rend őreinek ezreit mozgósította, mintha a nép képviselőit, akik a Nép Házában üléseznek, meg kellene védeni a néptől.
A törvényhozás palotájában is, a tereken és utcákon is, ahova a szakszervezetek felhívására és az ellenzéki pártok támogatásával tízezrek gyűltek össze, s ahol, sajnálatos módon, kisebb incidensek is előfordultak, amiket azonban a könnyfakasztó gáz megoldott.
És itt nem az a lényeg, hogy 30, 50, 80, vagy 100 000 résztvevő próbált-e nyomást gyakorolni a hatalom képviselőire, hogy ne pártjaik parancsára, hanem saját lelkiismeretük és választóik akarata szerint szavazzanak a kormány menesztésére vagy maradására, akárhány ezren is voltak, demokratikus állampolgári jogaikat gyakorolva a nép szavának adtak hangot.
A délutáni szavazáson már az volt a kérdés és a döntő, hogy hányan hallották meg őket az RMDSZ-ből, magyaron kívüli nemzetiségekből, az úgynevezett függetlenekből, de valójában Băsescutól függő csoportból, és a fő kormányzópártból, amelyben hónapok óta nő a belső elégedetlenség és feszültség.
A legnagyobb ellenzéki párt ifjú vezére azt állította a vita során, hogy függetlenül a bizalmatlansági indítvány szavazásának eredményétől ez a nap Románia életében a Băsescu-rezsim végének kezdetét jelenti.
Csak az elkövetkező hónapokban fog kiderülni, hogy egyszerű politikai jelszó-e a mit mondott, aminek tapasztalatlansága az oka, vagy igaz lehet a szentencia.
Annál is inkább, mivel a bizalmatlansági indítvány megbukott, az ellenzéknek nem sikerült elég szavazatot szereznie, a hatalmi pártok ugyanis megtiltották honatyáiknak, hogy szavazzanak, így átszavazásokra nem kerülhetett sor.
Bizonyára nem ez lett volna a kormány sorsa titkos szavazás esetén, vagy akkor, ha a kormánypártiak is szavazhattak volna.
Az ellenzék (és a szakszervezetek) számára a csata elveszett, a háború azonban (még) nem.
Újabb csatákat a tanügyi törvény, a költségvetés vitája fog hozni.
A legnagyobbakra azonban, immár a lakosság körében, majd akkor számíthatunk, ha a csökkentett fizetésekből és nyugdíjakból az egyéb számlák mellett a fűtési számlákat is ki kell fizetni.
Hozzászólások