Védelmi kijózanodás

Jelentősen megnövelik védelmi kiadásaikat a NATO európai tagországai: a minapi hollandiai csúcson a szövetség elfogadta az 5%-os célkitűzést, amelyet tíz éven belül, 2035-re kell teljesíteni. Komoly szemléletváltozás, miután a legtöbb ország vonakodott 2%-ra emelni védelmi kiadásait 2024-ig, amit még a 2014-es csúcson fogadtak el.

Most ennek több mint duplája a cél, szintén tízéves távlatban. Az 5%-t amerikai nyomásra fogadták el, Trump elnök ugyanis megfenyegette szövetségeseit, hogy az USA csak akkor hajlandó megvédeni őket, ha ők is hozzájárulnak saját védelmükhöz. Washingtonban már több mint egy évtizede nehezményezik a gazdag Európa élősködését, s egyre nyíltabban és ingerültebben hangsúlyozzák nemtetszésüket. Európa nem várhatja el többé, hogy 300 millió amerikai állampolgár adópénzéből a NATO védjen meg 500 millió európait kevesebb, mint 150 millió orosztól.

Mark Rutte főtitkár hangsúlyozta, hogy: „A NATO-nak háborús gondolkodásmódra kell váltania, és turbófokozatba kell kapcsolnunk a védelmi gyártást és költekezést.” Egyértelmű szavak, konkrét felvetések, jogos célkitűzések. Jelenleg az európai NATO-tagországok GDP-jük alig több mint 2%-át fordítják védelemre, s még a csúcstartó Lengyelország is csak 4,7%-ot, miközben Oroszország 7,8%-ot! Európában évente kevesebb, mint 100 tankot és kb. egymillió lőszert gyártanak, Oroszország viszont 1800-ra növeli éves tankgyártását és 4 millióra a lőszergyártást!

Európának fegyverekre, korszerű hadseregekre és azok megfelelő ellátására van szüksége az orosz medve agresszivitásával szemben. Számos katonai és hírszerzési szakértő – beleértve Rutte főtitkárt – figyelmeztetnek, hogy Oroszország 2030-ra Európa megtámadására készülhet egykori birodalma visszaszerzése céljából. Lejárt tehát a szép békeidők illúziója. Ha békét akarsz, készülj fel a háborúra – már az ókori rómaiak is tudták!

Trump elnök diplomáciai próbálkozásai és az európaiak felszólítása ellenére Oroszország semmiképpen sem hajlandó leállítani gyilkoló-gépezetét, még ideiglenes tűzszünet formájában sem. Éppen ellenkezőleg, sebességbe kapcsolt, Trump frusztrációjára és az európaiak aggodalmára. Miközben amerikai nyomásra Irán és Izrael 12 nap után leállította háborúját, és fegyverszünetet kötött, Putyin hallani sem akar a békéről, az oroszországi háborús pszichózis olyan kóros méreteket öltött, hogy a béke szitokszónak számít.

A védelmi kiadások megemelése civil célokat is szolgál: 3,5%-t közvetlen hadi célokra – katonák, fegyverek, lőszerek, haditechnika, hadgyakorlatok stb. – fordítanak, 1,5%-t pedig az azokhoz kapcsolódó infrastruktúrára – vasutak, repülőterek, kikötők, kiberbiztonság stb. –, a háborúban szükséges háttér kibővítésére.

Ahogy várható volt, a kelet-európai tagországok elfogadták Trump elnök feltételeit, élen az első vonalban lévő baltiakkal, lengyelekkel és románokkal, míg néhány nyugati ország morgott, de azért nem mert szembeszállni a Fehér Ház urával. Végül is Spanyolország távol van, az orosz medve fel kellene, hogy falja szinte egész Európát, mire eljutna a napos ibériai félszigetre. Kelet-Európa esetében a földrajz már nem ilyen kegyes, a történelem során saját bőrükön tapasztalták meg az orosz medve ölelését – többször is.